Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Szerhet Békés, Zaránd m. (1230: Scerheth; 1403: Zerheth; 1561: Zerhett) Gyulától délkeletre, Varsánd (Var§and) mellett feküdt a Fehér-Körös bal partján, de területe átnyúlt a Körösön és egészen a Fekete-Körösig terjedt. A mai Gyula, sőt Gyulavári közigazgatási határa teljesnek mondható régészeti terepbejárása során föltérképezett középkori faluhelyeknek az oklevelekben említett Szerhettel való azonosítása egyelőre bizonytalan. Korábban fölvetődött a településnek a Gyulától északra, a szeregyházi határrészen feltalált faluhellyel történő azonosításának a lehetősége, de ezt az utóbbi föltárások és terepbejárások eredményei nem erősítették meg. A helység nevének eredete bizonytalan. Karácsonyi szerint ószláv nyelven annyit jelent, mint 'találkozó'. Olyan helyen épült, ahol két folyó vagy ér (talán a Körös és a Pogány-ér) találkozott. Elképzelhető az is, hogy a falunév kapcsolatban van egy ősi, indoeurópai folyónévvel, vö. óind sarít 'patak, folyó'; sárati 'folyik'; amely valószínűleg szláv közvetítéssel került a magyar nyelvbe. A szláv nyelvekben részben hasonló hangzású, alakú folyónevekkel találkozhatunk, vö. orosz Szeret, lengyel Serét. Béla ifjabb király 1230-ban elvette Csák Miklós ispántól, 1232-ben II. András király visszaadta neki más birtokokkal együtt. Csák Miklós a falunak csak egy részét birtokolta, mert az egykori zarándi várhoz tartozó, itt élő 6 halász családot a király a váradi püspöknek adta. 1403tól 1566-ig - a gyulai uradalom része lett, és annak sorsában osztozott. 1552ben lakosai elmenekültek, de még visszatértek. 1556-ban hasonló sorsra jutottak. 1559-ben ismét elmenekültek a jánosházi törökök zaklatása miatt, és nem is tértek vissza, mert 1561-ben is lakatlan volt. Az 1567-es és 1579-es defter szerint magyar lakói Váriban laktak, adóikat Vári lakosaival együtt számították. A zarándi náhijébe tartoztak. Írod.: FNESz. II. 574., GyO. 6.. Haan 1889. 611., HO. VI. 24-25., Káldy-Nagy 1982. 302—304., Karácsonyi 1884. 18., Karácsonyi II. 153. 320., Maksay 1990. II. 1022., MRT. IV/4. Gyula 5. sz. lh.. Szatmári 1987/a. 12-27. (B-H-Sz) Szihond 1. Sziond (Arad, Csanád m.) Szilas Arad m. Az 1567-es és 1579-es defterek az aradi náhijében Vizes és Cuca között sorolnak fel egy - nevű falut, amelynek neve addig nem került elő a középkori forrásokból. Helye a defter által közölt adatok sorrendjéből következően Vizes környékén lehetett. Régészeti lelőhellyel, illetve régészeti leletanyaggal nem jelölhető. A falunévvel kapcsolatban 1. a Zaránd megyei --ról szóló szócikket. 1567-ben 13 család 4883 akcse, 1579-ben 14 család 6000 akcse adót fizetett. - többi falutársához hasonlóan a 15 éves háború idején vált lakatlanná. írod.: Káldy-Nagy 1982. 146-147. (B-H-Sz) Szilas Arad m. (1463: Zylas) Kunágota mellett állt. A falu pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti emlékanyag hoz-