Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Szentmiklós Csanád m. Arról a Sajtény (§eitin) falu mellett, annak szántóföldjén létesített ~-ről is megemlékeznek a források, amely 1567-ben még szántóföldként, 1579ben pedig mint falu lett a defterbe jegyezve. A defterben Harmad után, Tövisköz előtt szerepel 40 délszláv adófizetővel. Talán azonos az előzőekben említett Csanád megyei ~-sal. A hellyel kapcsolatos régészeti adatok nem ismeretesek. Szófejtését 1. a Csanád megyei ~-nál. írod. .CSMÉ. I. 150., Káldy-Nagy 1982. 263. (B-H-Sz) Szentmiklós Csanád m. (1472, 1489: Zenthmiklos) Márki Sándor Szemlak (Semlac) és Pécska (Pecica) között lokalizálta, Káldy-Nagy Gyula Pabar és Majmát közé helyezte, tehát Battonyától délnyugatra lokalizálta. A csanád-aradi síkon egykor állt -ok megkülönböztetését még nem végezte el a hely történetírás. Mutatja ezt a bizonytalan lokalizálás is, hiszen Pabar és Majmát egymástól meglehetősen távol feküdt. Addig az egyes településekről szóló adatokat óvatosan kell kezelni. A falu pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti leletanyag hozzá nem köthető. Nevét bizonyára templomának védőszentjétől, Szent Miklóstól vette. 1472-ben Varjasi János mindenkit eltiltott - megvételétől. 1483-ban a Dócziak egy lovát ~-on Major Péternél találták meg. 1559-ben a gyulai katonák hatalmaskodtak ~-on. 1567-ben 15 család 4485 akcse, 1579ben 22 család 8000 akcse adót fizetett a békési náhijéhez tartozó --ról. A magyar nemzetiségű lakosok között 1567ben 2, 1579-ben 1 juhos gazda élt. Feltehetően a 15 éves háború idején lett lakatlan. írod.: Káldy-Nagy 1982. 262-263., Márki I. 215. (B-H-Sz) Szentmiklós Csongrád m. 1560-ban és 1570-ben ~-t mint pusztát a szentesiek művelték. Szentestől keletre, a Veker mellett terülhetett el. Régészeti adatai nem ismeretesek. Nevéből következően egykor település lehetett. Elnéptelenedésének ideje ismeretlen. A falut temploma védőszentjéről, Szent Miklósról nevezték el. Írod.: FNESz. II. 565., SzabSzatm. 84., Vass 1980. 48. 58. (B-H-V) Szentmiklós-Tömpöse 1. Tömpös (Csanád m.) Szentmóric Békés m. (1403: Zenthmoroch; 1553: Zenth Móricz) Gyula város területén az újvárosi részen emelkedett. A Gyula területén máig összegyűjtött régészeti lelőhelyekkel való azonosítása egyelőre bizonytalan. A falu nevét egyházának védőszentjétől, Szent Mórictól vette. 1403ban a gyulai uradalomhoz tartozott. Három sor házát említették. Feltehetően még a XV. században Gyula város része lett. Egyházához Medgyesen egy telek tartozott, és a gyulai Szent Móric utcában ugyancsak rendelkezett fekvő-