Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

kacs fia Tamás öröklött birtoka, amelyet Széchenyi Marcell és István eredménytelenül követelt. 1330-ban határjelekkel választották le Fejéregyházától. 1377—78-ban a kun eredetű Manaloki család próbálta megszerezni, de igényüket az Uzvásári család elhárította. 1391-ben Csaud-i (?) Ördög Miklós és testvérei: János és Miklós vámjogot kapott ~-on. 1436-ban Hunyadi János vette meg, és meg is tartotta az Uzvásáriak tiltakozása ellenére. Hunyadi János uradalmat épített ki - központtal, amelyhez ~, Csabacsűd, Szentetornya és 11 puszta tartozott, majd másokat is kapcsoltak hozzá. 1463 előtt - mezőváros lett. Mátyás király az uradalmat és vele ~-t anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adta, onnan Corvin János kezére jutott, aki Dobozi Dánfi Andrásnak adta. Tőle Bánffy Mártonhoz került. 1512-ben Beregtelek, Gödény telek, Győritelek, Furugytelek, Mogyoróstelek, Furugy (1/27-28. sz. lh.), Mogyorós (1/1 sz. lh.) és Gödény (1/34. sz. lh.) ma is élő helynév, és így régészetileg is azonosítható volt. A XVI. században több birtokosa volt, köztük a Paksi család és a Patócsiak. 1561-ben Kaczkffi György és nemesek 15 adófizető és több szegény portát bírtak --on. Első ismert nevű bírája Rácz András volt 1535ben. 1552-ben papja megfizette a 3 forintot a tridenti zsinatra utazó követnek. A békési náhijébe tagolt ~-on 1557-ben 14 ház állt. 1563-ban 29 család élt --on. A hász-birtokként kezelt településről 1567-ben 79 család 20 000 akcse, 1579-ben 73 család, 38 000 akcse adót fizetett. Magyar lakói között több juhos gazda élt. - a 15 éves háború idején 1596-ban vált lakatlanná. Újratelepítették, és 1634— 1638-ban lakóinak Mezőtúrral támadt határpöre a Cserki Kun nevezetű terület miatt. 1648-ból pecsétjét ismerjük, és ekkor nevezik meg a Horga határrészt is, mely mások mellett ma is élő helynév. Református papja 1666-ban Szokolay János volt. 1683-ban még Apafy seregét élelmezték, 1696 és 1705 között azonban lakatlannak írják. A középkori templom 1784-ig bizonyosan állt, noha többször kijavították, esetleg átépítették. Falfestményei még 1736-ban is látszottak. Mai határában terült el a fenti pusztákon kívül (Hén)Szentmiklós. Fehéregyháza viszont már Öcsöd határába esik. írod.: FNESz. I. 185: Békésszentandrás., Káldy-Nagy 1982. 27. 228-230. 397., Karácsonyi I. 222-226., II. 305-307., Maksay 1990. I. 165., MRT. IV/2. 94-95. 1/90. sz. lh. TF. I. 515. (B-H-J) Szentandrás Csongrád m. (1471: Zenthandras) Szentes mellett feküdt. Régészeti adatai nem ismeretesek. Miután Szeri Pósafi István fiúutód nélkül halt meg, birtokait Mátyás király Guti Országh Mihály nádornak és Nádasdi Ongor Jánosnak adományozta." Közöttük szerepelt a Sáp és Szentes között említett - is. A falunév a templom védőszentjének, Szent Andrásnak a nevét őrzi. írod.: FNESz. II. 554., Krassó III. 325., Zs. I. 105. (B-H)