Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Síri tartozott, 8 adófizető, több szegény és több puszta portáját írták össze. A török ~-ot a zarándi náhijébe osztotta, körülötte pedig pénzügyi körzetet, mukátaá-t alakított ki. Az 1567-es és 1579-es defterek városnegyedeit is feltüntették. 1567-ben a Gyula, Nadab és Pél utcák szerepeltek, 1579-ben ezekhez még a Tót utca járult. Lakói magyarok voltak, akik közül 1567-ben 315 család 88 092 akcse, 1579-ben 331 család 123 544 akcse adót fizetett. Ekkor - lakossága megközelítette a 2000et, akik között számos kereskedő és kézműves élt. A pezsgő életű mezőváros kereskedelmét tükröző adat, hogy 1563-ban a váci várnapló szerint 783 marhát hajtottak fel a ~-i kereskedők a nyugati piacok felé. Plébániáját, bár korábban létezett, csak 1523-ban említették a források. A XVI. században vidékének nemcsak gazdasági, szellemi központja is volt. Lakossága gyorsan protestáns hitre tért. írod.: Bácskai 1967., BO. I. 111., Cs. I. 724., Fehértói 1983. 312., FNESz. II. 473., GyO. 3. 6. sz. 6. 7. sz., Káldy-Nagy 1968. 34-35., Káldy-Nagy 1982. 21. 27. 28, 367-376., Kálmán 1973. 19. 77., Kovách 1995. 18., Ladó 1971. 211., Maksay 1990. II. 1022., Márki I. 187. 445., Méri 1957. 197-198. XLV. tábla 12., Oláh 1938. 28., Oláh 1985. 67. 80., Pataki 1973. 134., Somogyi 1913. 102-104. 130—131., SzabSzatm. 40., Szakály 1993. 244. 255. 258., ZsO. I. 123. 3583. sz., II/l. 23. sz., II/2. 6918. sz. (B-H-Sz) Simonkereki 1. Erdőskereki (Zaránd m.) Sinkavölgye Zaránd m. (1418: Sinkawelgye) Belsőiratos mellett közelebbről meghatározatlan helyen feküdt. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adattal nem rendelkezünk. A helynév Sinka- előtagja személynév, amely a magyar Simon személynevünk Sinkó : Sinka becézett alakja. Az utótag az -e birtokos személyraggal ellátott völgy 'hegyek, magaslatok között húzódó alacsonyabb terület' főnév. Neve 1418-ban tűnt fel, amikor Maróthi János és fia László panaszt tett a csanádi káptalan előtt birtokainak háborgatása miatt. Hogy lakott hely volt e, nem dönthető el. Nevéből következően inkább határnév lehetett. - nevű helynév a Marostól délre is található volt. írod.: BO. I. 45., GyO. 10., Ladó 1971. 211., TESz. III. 1177. (B-H-Sz) Siri Zaránd m. (1332-37: Syri; 1444: Syry, Syri, Sery; 1561: Sery) A mai Világos (§iria) része, a középkori Világos vár suburbiuma volt. A település területének pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adataink nincsenek. Meg kell azonban említeni Márki Sándor múlt század végi adatait a világosi templomromokról. A három egyházi épület közül az első a Galsa felőli oldalon volt, a másik az újkori római katolikus templom helyén állt, a harmadik pedig a várhegy felé vezető út melletti Mindenszentek-kápolnája. Ez utóbbi gótikus, támpilléres épület volt, szentélye a nyolcszög három oldalával záródott. A r. kat. templom helyén létezett árokkal körülvett templomot Márki