Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Rotyma név Rét- előtagja arra utal, hogy a település az úgynevezett Nagyrét közepén állott. Rét köznevünk 'mocsaras, vizes terület; kaszáló, legelő; mező' jelentésű is lehet. Egy nagyobb Kopáncs nevű terra, föld egyik települése volt, amely föld vagy birtok később Mezőkopáncsra és --ra szakadt, mivel két egymástól távol lévő települést hoztak létre rajta. 1231-ben tűnt fel Csák Miklós ispán birtokaként. A Váradi Regestrumban szereplő Kopáncsot a szakirodalom nagyobb része Mezőkopánccsal azonosította (1. ott). - nemesek települése volt. 1481-ben Vincze Imre saját birtokrészét 300 Ft-ért és két vásárhelyi jobbágytelekért eladta Dóczi Péternek. 1520-ban Csulai Móré László csornai várnagya, Hencz Máté, Nemes Illés curia-ját kifosztotta, őt pedig Vásárhelyre vitte. 1551-ben Csulai Móré Katalin birtoka volt, bérbeadásakor Pöstyéni András ellentmondott. 1552-ben Losonczi István leányainak fiúsításakor -ba is beiktatták őket. A Losoncziak a Dóczi örökség révén bírták --ot. Az 1552-es török hadjáratot megszenvedte. 1555-ben Kende Péter és Balassi Bálint voltak a birtokosai. Az 1557—58-as török defterben ~-ról 8 házat írtak össze. A csanádi náhijébe osztották be. 1561ben Kende Péter 10, Balassi Bálint 5, özv. Bika Imréné 1, Eörsi Lőrinc és Sebestyén 2 portát bírtak --on. 1579ben a török defterben 10 magyar család szerepel ~-ról adófizetőként. A 15 éves háború során 1596-ban a tatárok pusztították el. írod.: Blazovich 1984. 273—274., Borovszky II. 510-511., CSMÉ. I. 150., Imre 1984. 578582., Koós 1979. 20-21.53-54., Maksay 1990. I. 288., Szeremlei II. 365-371., TESz. III. 396., TF. I. 861. (B-H-V) Rotyma 1. Csaba (Békés m.)