Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Pörség Pongrácörvénye nevű halastó. Talán azonos volt a Pongráctelkével, illetve a későbbi Pongrác faluval, amelyet 1437ben, 1486—1487-ben és 1494-ben említettek. Az sem kizárt, hogy Pongrác falu - és Pongráctelke összeolvadásával jött létre. Hogy mikor néptelenedett el, nem ismeretes. Az 1567-es és az 1579-es defter mint Jászpél pusztáját említette. írod.: Anj. Okit. VII. 468. sz., Blazovich— Géczi 1995. 207-209., FNESz. II. 362., Káldy-Nagy 1982. 132., Kázmér 1970. 252-267., Kovách 1995. 27., Márki I. 212., TF. I. 183. (B-H-Sz) Pongráctelke Arad m. (1247: Pangrachtelke, Pangrachtelwk; 1274: Pongorachteiuky; 1486: Pongracz) Pongrácfája mellett feküdt a Maros mellett. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A helynév a Pongrác személynév és az -e birtokos személyraggal ellátott telek 'szántásra alkalmas föld' főnevünk összetétele. Az elnevezés kapcsolatban van Pongrácfájával, 1. az ottani szócikket. 1247-ben és 1256-ban Kelemen fia Pongrácnak, a Telegdiek ősének jutott. 1274-ben Vaffa fiainak a kezén volt, és a Tömpösiek kapták. További történetét 1. Pongrácfája alatt. írod.: TF. I. 183. (B-H-Sz) Pornád Csanád m. A Csanád megyei Tompa mellett feküdt. Mint pusztát 1567-ben és 1579ben a tompaiak művelték. Hogy valaha lakott volt-e, vagy sem, ma már nem dönthető el. A helynév etimológiája bizonytalan, talán kapcsolatba hozható Pornóapáti helynevünk előtagjával. A Pornó helynevet némelyek a német nyelvből eredeztetik, mások viszont szláv eredetűnek tartják. A szóhoz járuló -d helynévképző. írod.: FNESz. II. 364: Pornóapáti., Káldy-Nagy 1982. 135-136., Kristó 1976. 85-88. (B-H) Pörség Arad m. (1399: Puerseegh; 1426: Pwrsegh; 1444: Peersegh, Perwsegh) Márki Sándor a Torontál megyei Peszék településsel azonosította, míg Csánki Dezső Arad megye délnyugati vidékére helyezte. Mivel az 1567-es és 1579-es defterek Jászpélhez tartozó pusztaként hagyományozták ránk, Káldy-Nagy Gyula Jászpél közelében lokalizálta, míg Kovách Géza Pécska mellett kissé nyugatra, tehát itt kell keresnünk. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A helynév származása bizonytalan. Talán mégis személynévi eredetre gondolhatunk, vö. 1214/1550: Pers, 1226/1550: Pueri, 1299: Perse személyneveket. Feltételezhető, hogy a falunév e személynevek képzett származéka. Neve 1371-től (1400, 1406, 1426, 1444, 1446) szerepel a forrásokban. 1567-ben mint puszta 1155, 1579-ben 1150 akcse jövedelmet hozott, és feltehetően a jászpéliek hasznosították. Hogy mikor néptelenedett el, pontosan nem ismeretes.