Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Papok-Fejéregyház ért elzálogosította - mezővárost és az ott, a Maroson lévő gázló felét Hunyadi Jánosnak és testvérének. Ők 1435ben elcserélték 300 forint ráfizetéssel a Lúgos környéki Komjáti mezővárossal, így birtokosa ismét a király lett. 1439ben Albert király a Marczaliaknak adományozta. 1451-ben Hunyadi János zálogba vette a Marczaliaktól, majd 1452-ben más birtokokkal együtt megvásárolta. Az ekkor ismét faluként szereplő - birtokosairól nincsen adatunk. 1520-ban Papy-i István mester az aradi káptalan kanonokja. 1561-ben Földvári István 9 portát bírt --on. Az aradi náhijébe tagolt ~-ról 1567-ben 24 család 2555 akcse, 1579-ben 13 család 5000 akcse adót fizetett. 1567-ben magyarok lakták, 1579-ben vegyesen magyarok és déli szlávok (szerbek) éltek --on, amelyet Popin-nak is neveztek. Feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el lakói, és nem telepítették újra. írod.: Bossányi II. 352., Cs. I. 765., FNESz. II. 316., Káldy-Nagy 1982. 140-141., Kálmán 1973. 152., Kovách 1995. 15. 17-19. 21. 23. 29. 32—35., Kovách, Kézirat 105. 369. sz., Krassó III. 351-352., Kristó 1976. 50., Maksay 1990. I. 106., Márki I. 183-184. 315., Mon. Rust. 486. sz., SzabSzatm. 70., TF. I. 183. (B-H-Sz) Papok-Fejéregyház Arad m. (1388: Feyreghaz; 1561: Papokfeyer Egyház) Aradtól északra, Mikelakától (Micálaca) északnyugatra feküdt. A falu pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti leletanyag hozzá nem köthető. A Fejéregyház földrajzi név azzal kapcsolatos, hogy a falunak fehér falú egyháza (temploma) volt. A Papok- előtag arra utal, hogy papi birtokként, az aradi káptalan birtokaként alakult meg. Neve először 1388-ban az aradi káptalan és prépost birtokainak felosztásakor került lejegyzésre. 1535ben -, Csolt, Bátya és Szombathely birtokában háborgatták a káptalant. 1559-ben a gyulai katonák hatalmaskodtak --on. 1561-ben a káptalan 26 portát bírt ~-on, amelyet a török 1552 után az aradi náhijébe tagolt. 1567-ben 38 család 11 279, 1579-ben 35 család 15 000 akcse adót fizetett. Lakosai között, akik vegyesen magyarok és déli szlávok voltak, több juhos gazda élt. --t feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el lakói, és nem telepítették újra. írod.: FNESz. I. 445., II. 650: Tiszafejéregyháza., Káldy-Nagy 1982. 100-102., Maksay 1990. I. 106., Márki I. 200., Zs. I. 728. (B-H-Sz) Papokségje 1. Ség (Arad m.) Pecsér Zaránd m. (1261: Pecher; 1332-37: Pecher; 1483: Pelcher; 1561: Pecher) Székudvar (Socodor) Sikló (§icláu) és Nagypél (Pilu) között feküdt. Az egykori falu pontos helye régészeti lelőhelyekkel még nem azonosítható. A falunév alapja valószínűleg szláv eredetű szó, alakilag hasonló Pécs város nevéhez. Vö. szlovén Pec helynév, melynek 'kemence, kályha ; magányos szikla' a jelentése, s az ugyancsak szlovén Peca helynév, jelentése 'sziklabarlang'. Hasonlóan figyelemre méltó a falunévnek az óorosz pecs 'kemence', pecsera 'bar-