Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Pálülése amikor (1562-ben) nagyobb számú déli szláv lakos költözött ide. A nagylaki uradalom tartozékaként sorsa azzal egy volt. 1421-ben tűnt fel neve, amikor a nagylaki uradalom első ismert birtokosa, Nagylaki Jánki János Csáki Miklós erdélyi vajdával és Csáki György székely ispánnal örökösödési szerződést kötött. Ennek ellenére Zsigmond király az uradalmat és vele ~-t Nagymihályi Albert vránai perjelnek adományozta. 1451 táján az uradalommal együtt - is Hunyadi János kezére került. 1463-ban eladományozása ellen Szilágyi Erzsébet tiltakozott, ám feltehetően 1464-ben a nagylaki uradalommal együtt - is a Jaksicsok kezére került, akik egészen a török megjelenéséig birtokolták. 1552ben a törökök felégették. Üresen állt az 1555. évi adólajstrom szerint is. 1561ben özv. Dóczi Miklósné és Olcsárovics Demeter birtokaként említették. 1579-ben 14 adófizető családját jegyezték fel, akik között magyarok és szlávok is voltak. 1562-ben ugyanis déli szlávok költöztek ~-ra. A Gyula várának elfoglalása utáni években néptelenedett el. A hódoltság idején újratelepült, de a török kiűzésekor ismét puszta lett. 1768-tól kezdték újratelepítését. írod.: Borovszky II. 604-606., CSMÉ. I. 150., FNESz. I. 305: Csanádpalota., Kálmán 1973. 146., Maksay 1990.1. 290. (B-H-Sz) Pálülése Arad m. (1214: Nygad, Nigad; 1323: Nygeed; 1333—34: Paululese, Paulelense, Paulilese; 1491: Paljlese; 1561: Pal Elese) A mai Paulis (opálos, Újpálos) (Páuli§) középkori elődje, amely minden bizonnyal azonos volt a korábban Negyed néven említett településsel. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk, hozzá kapcsolható emlékanyag nincs. Bizonyára pálos kolostora volt. A falunév a magyar Pál személynév és az -e birtokos személyraggal ellátott ülés 'megült, megszállt föld; birtok' köznév összetétele. A települést jelölő korábbi Negyed falunév a negyed törtszámnevünkre vezethető vissza, amelyet az adott korban személynévként is használtak: Negyed 'negyedik'. A település korai elnevezése tehát puszta magyar személynévből alakult. 1214-ben Boleszló váci püspök a leleszi egyház számára nagy adományt tett, amelyben a Negyed nevű falu harmadrészét 12 szőlővel, amelyet Tholoid-tól vett, is az egyháznak adta. Itt állt a Szent Margitról elnevezett egyház. Adott továbbá egy kötél földet. 1323-ban Magyar András és Pál mint öröklött birtokukon osztoztak ~-n, amely későbbi nevét feltehetően Magyar Páltól vette. A továbbiakban a Negyed név nem szerepel a forrásokban. - papja 1333-ban 34 báni dénárt, 1334-ben 8 és 4 garast fizetett pápai tizedként. 1392-ben Maróthi János macsói bán kapta, ekkor révjét, vámját és a Makra hegyen lévő szőlőit említette az oklevél. 1393-ban Zsigmond király bányászati engedélyt adott ~-re Maróthi Jánosnak. 1399-ben Maróthi János nővérének, Patócsi Miklós özvegyének adományozta. 1409-ben a bánt Zevdi-i Pósa fia Péter eltiltotta a Makra hegyen - és Ménesi között lévő Pósa Zeley nevű szőlője használatától. 1414ben Maróthi János bán szőlőt vásárolt