Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

lommal egy volt. 1421-ben, amikor Nagylaki Jánki János örökösödési szerződést kötött a Csákiakkal, az uradalom részeként említették, akárcsak 1427ben, amikor Zsigmond király a nagylaki uradalmat Nagymihályi Albert vránai perjelnek adományozta. A későbbiekben neve nem fordul elő a forrásokban. írod.: Borovszky II. 464—465., Cs. I. 700., FNESz. II. 296. (B-H-Sz) Ordöngösegyháza Csanád m. (1456: Wrdengeseghaza) 1450-ben és 1456-ban került elő neve a hódvásárhelyi uradalom pusztájaként. Csókás után említi az 1456-os oklevél birtoklistája. A későbbiekben nem fordul elő. - nevéből követhetően korábban település volt, hogy mikor néptelenedett el, nem ismeretes. Szeremlei Samu (majd tőle átvéve Széli Márta is) Szegvártól keletre az Ördöngösi és a Tompaháti major között, a Zöldhalomtól északra tételezte fel helyét. Itt ugyanis egy halom elhordásakor 1896-ban soros sírokat figyeltek meg. Elképzelhető azonban, hogy inkább a közeli Ludas-halmon kell keresnünk az egykori falu központját. Ez utóbbi halom ugyanis az Ördöngösi halastó, ill. az ördöngösi erdő és az Ördöngös nevű határrész által kirajzolt terület középpontjában áll, s a régészeti terepjáráson középkori templomra és temetőre utaló nyomokat figyeltek meg rajta. (A Szeremlei által feltételezett helyen templomra utaló maradványokról nincs tudomásunk.) A templommal bíró falu nevének eredeti alakja minden bizonnyal Ördöngös lehetett. Nem kizárt, hogy két ~-ról van szó, azaz Orosházától délre és Szegvártól keletre is állt - nevű település vagy puszta. Mint ilyen, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév előzménye a magyar ördöngös 'az ördöggel cimboráló; az ördögtől megszállott' melléknév. A falu alapítóját, birtokosát a népi humor ruházta fel ezzel a névvel. Az -egyháza utótag csak a falupusztulás után járult a névhez. írod.: Blazovich 1985. 70., Borovszky II. 465., Fehér—Éry—Kralovánszky 1962. 41. No 411., FNESz. II. 298., Karácsonyi II. 59., Kristó 1981. 70., Kurucz 1977., SzabSzatm. 13., Széli 1940. 174., Szeremlei II. 399. (B-H-V) Ördöngöshegyes 1. Csákóhegyese (Békés m.) Őrint Csanád m. (1508: Ewryth; 1516: Ewrit; 1561: Érynth) Battonyától délre, Pécskától (Pecica) észak-nyugatra feküdt. A településsel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. Neve feltehetőleg talán ősi személynévre vezethető vissza, melynek alapja a magyar őr köznév. Ennek elsődleges jelentése a 'határ megfigyelője, a gyepűkapuk védője'. A falualapítót jelölő személynév tehát korabeli foglalkozásra utal. 1508ban az aradi káptalan ~-i jobbágyának, Vida Bálintnak 300-nál több birkáját elhajtotta Iván deák, a Jaksicsok basarági officiálisa. - 1552-ben a hadjáratok hatására elnéptelenedett, 1561-ben az aradi káptalan pusztájaként jegyezték