Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Nagyserjén neveztek. Ebből következően a két település tehát már a XIV. században létezett. 1418-ban mint Maróthi-birtokot a szomszédok zaklatták. 1495-ben Corvin János ~-i jobbágyain hatalmaskodtak. 1512-ben Czibak Imre ~-ről 50 forint értékű jószágot hajtott el. 1519-ben a gyulai uradalom birtokosa, Brandenburgi György —i jobbágyaitól 100 véka búzát vett el. 1548-ban Petrovics Péter bírta. 1561-ben 17 adófizető, több szegény és elhagyott portája volt ~-en a gyulai uradalomnak. 1567-ben a zarándi náhijéhez tartozó --en 22 család 4925 akcse, 1579-ben 7992 akcse adót fizetett. Talán a 15 éves háború idején lett lakatlan. Lakói magyarok voltak. írod.: Káldy-Nagy 1982. 283-285., Kovách, Kézirat 22-23., Maksay 1950. II. 1021., Márki I. 244., Reg. Arp. 3226. 3227. sz., Somogyi 1913. 196. (B-H-Sz) Nagyserjén Csanád m. (1329: Syrien, Serian, Serien; 1352, 1449: Seryen; 1560: Nagyseryen; 1561: Nagh Seryen) Pécska (Pecica) mellett észak-nyugatra feküdt. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal vagy hozzá köthető leletekkel nem rendelkezünk. Legelső névelőfordulása (mai átírással) Serjén volt. Feltehetőleg ősi magyar személynév rejlik benne. A későbbi Nagy- előtag 'nagyobb', a mellette kialakult másik falutól, Kisserj éntől való megkülönböztetést szolgálta. A - nevű föld vagy birtok az Ajtony nemzetségé volt, amelyet 1329ben visszaadott a király a nemzetségbeli Szuhai Simonnak és Demeter fia Bekének. Az iktatáskor a Vruz-nak mondott Iwanka ellent mondott. A Szuhai Orros család innen vette fel előnevét. 1352-ben a hozzá tartozó Ószöllőst Kerekegyházi Laczk elfoglalta. 1444-ben ~-i Orros György tiltakozott az ellen, hogy - felét a Szuhaiak, Demeter és Tamás elfoglalták. A —i család itt építette fel curia-ját, Tagjai a XVI. században is szerepelnek a forrásokban. A falu az 1550—52-es hadjáratokban sokat szenvedett, 1557— 58-ban 5 délszláv család lakta. 1561ben Serjéni Pál 2, Serjéni Miklós 1 adózó és Ödönfi Ferenc 1 puszta portával rendelkezett --en. Az aradi náhijébe tagolt falu délszláv lakói 1567-ben 4 család 966 akcse, 1579-ben 24 család 3500 akcse adót fizettek. Feltehetően a 15 éves háború idején hagyták el, és nem is települt újra. írod.: Borovszky II. 432-433., Cs. I. 702., Káldy-Nagy 1982. 143., Kovách 1995. 16. 21. 22. 30. 32-33. 35.. Maksay 1990. I. 287., TF. I. 869. (B-H-Sz) Nagysomos 1. Kissomos (Zaránd m.) Nagyszöllős Csanád m. (1230: Sceuleus; 1329: supriorem Zevleus, Eghazaszeuleus; 1331: Zeuleus; 1352: Ozewlevs, Ozelews; 1444: Zewles, Nagzewlews; 1494, 1503: Zewlews; 1561: Nagh Zélés) Pécskától (Pecica) nyugatra, a mai Szöllős puszta helyén állt. Pontos helyét nem ismerjük, hozzá köthető régészeti leletanyag nincs. A falunév első előfordulása Sző-