Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

113 család 31 242 akcse adót fizetett, 1596-ban felégették, lakosai elmenekültek. írod.: Borovszky II. 410-412., Cs. I. 697., Dörner 1970., FNESz. I. 382: Dombiratos., Glück, Kézirat 71. No. 6., Káldy-Nagy 1982. 26. 75-79., Kovách 1995. 18., Maksay 1990. I. 287., MTT. VI. 28. (B-H-Sz) Nagykamut 1. Kamut (Békés m.) Nagy kondoros 1. Kondoros (Békés m.) Nagylak Csanád m. (1313: Noglok; 1421: Naglak; 1488: Nagylak; 1561: Nagh lak) A mai ~ (Nádlac) középkori elődje. Egyetlen IV. István kori rézpénzt leszámítva a középkori településhez régészeti emlékanyag a feltáró munka elmaradása miatt nem kapcsolható, a település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Borovszky Samu szerint régi templomának és várának alapfalai, bár ez utóbbi nagy részét a Maros elmosta, 1774-ben még álltak, sőt saját korában is lehetett látni őket. Helynevünk a nagy melléknévnek és a lak 'udvarhely, udvarház; birtokközpont' főnevünk összetétele. Valóban volt olyan időszak a település életében, amikor több falu és puszta birtokközpontja volt. A Monoszló nemzetség birtoka volt 1192-ben talán a későbbi ~-nak felelt meg az a 6 ekényi (600700 holdú) marosi birtok, amelynek egyik fele Makariás ispáné, másik pedig Kenézmonostoré volt. - neve még nem volt ismeretes 1231-ben, amikor a szomszédos Csiga falu határát bejárták. Makariás fia Tamás fia Gergely fia Egyed viszont 1313-ban mint örökölt birtokáról szól végrendeletében, amelyben --ot az esztergomi Szent Adalbert egyháznak adományozta. Nem valószínű, hogy az egyházé lett, mert később a Jánki család kezére jutott. A XIV. században már plébániás helyként létezett, a pápai tizedszedők 1334-ben Péter nevű papját említették. Jánki Miklós fia Dénes 1421-ben Csáki Miklós erdélyi vajdával és Csáki György székely ispánnal örökösödési szerződést kötött, amely szerint Dénes lányait: Anko-t, Agatha-t és Dorottyát fiúsítják. Ha pedig a lányoknak utódaik nem lennének, a birtokot a Csákiak kapják. A ~-i uradalomhoz ekkor Csanád megyéből 9 falu és 5 puszta, Temes megyéből 8 falu, Krassó megyéből pedig 43 falu és 9 puszta tartozott. ~-on évenként országos vásárt és hetipiacot tartottak. Zsigmond király végül az uradalmat 33 ezer forintért elzálogosította Csáki Györgynek és Tari Rupertnek. Nem sokáig élvezhették, mert 1427-ben Nagymihályi Albert vránai perjel kapta Zsigmond királytól. Nagymihályi a korábban zálogban befizetett összeget kifizette, így családja kezére jutott ~, amelyet a fiaitól Hunyadi János szerzett meg, 1451-ben ugyanis mint kormányzó megparancsolta Csanád megye törvényszékének, folytasson vizsgálatot —i jobbágyainak a teleki erdőben tett hatalmaskodásával kapcsolatosan. 1457-ben Szilágyi Erzsébet ~-i polgáraival és hospeseivel szemben védelmébe vette Varjasi Sebestyén öz-