Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

N Nadab Zaránd m. (1332-37: Nodob, Nadob; 1475: Nadab; 1561: Nadab) A mai - (Nadab) község középkori elődje. A középkori településhez igen sok régészeti lelet kapcsolható. Ismerjük a település helyét is, amely a Fehér-Köröstől délnyugatra 1,5-2 km-re, a régi arad—nagyváradi út mellett van. A nadabi vár viszont nem volt szerves része a településnek, mert a vár közvetlenül a Körös mellett állott. Ugyanide kell helyezni azt a nemesi kúriát is, amelyet a XV. század második felében említettek az írott források. Régészeti leletek (köztük embercsontok) már a múlt század első felében, a Fehér-Körös szabályozásakor kerültek elő a területről, valamint ugyancsak ebben az időben, 1844-ben, --on kútásáskor egy XIV. századi bronz pecsétnyomót is találtak. 1878ban újabb földmunkák közben ismét különböző cserép- és fémtárgyakra bukkantak: kályhacsempékre, kályhaszemekre, vaslándzsák darabjaira, vassarkantyúra, kengyelvasra, vaspatkókra és más apróbb tárgyakra. A lelőhely régészeti múltját, helyének azonosítását és az előkerült, különösen értékes kályhacsempék ma is mértékadó feldolgozását Méri István végezte el 1957-ben. Hasonló nevű falut fellelhetünk Fejér megyében is először Nodog, később Nadab alakban. Feltehetőleg a helynév szláv eredetű személynévvel hozható kapcsolatba, vö. lengyel Nagod, cseh régi Nahod < Nágod személynév. Végső soron a falunév esetlegesen e szláv eredetű személynevekből keletkezhetett hangátvetéssel. 1241-ben - és környéke is áldozatul esett a tatárok kegyetlenkedésének. A falu azonban kiheverte a csapást. 1332—37 között plébániás hely volt. Egyik jegyzék említi nevét, a másik szerint Péter pap 5 garast fizetett a pápai tizedszedőknek. A megye egyik jelentősebb helye lehetett, mert 1347-ben nádori közgyűlést tartott --on Gilétfi Miklós nádor. 1400-ban templomát említették, amelynek védőszentje Szent Mihály volt. 1418-ban a Maróthiak panasza szerint --i Csák fia Lőrinc és társai a gyulai uradalomhoz tartozó Zaránd megyei birtokaikat zaklatták. 1439-ben Blasius de Nadab, 1451-ben Martinus Mathias de Nadab Bécsben egyetemi hallgató volt. A —i család birtoklását számos XV. és XVI. századi adat bizonyítja, csakúgy a Dócziakét és Tárcsáiakét is. 1481-ben és 1486-ban említették mindkét család ~-on lévő curia-ját. Malmait és a Körösön lévő vámhelyet is említették a források. A falu lakóinak gazdagságát a XV—XVI. századból fennmaradt domborműves kályhacsempék is bizonyítják. 1514-ben a Dózsa felkelés idején Dóczi Ferenc oklevelei elpusztultak, 1515-ben a bennük szereplő birtokainak újra adományozását kérte II. Ulászló királytól. E birtokok között - is szerepel. 1516-ban Brandenburgi György őrgróf birtokain az 1514-ben okozott károk kivizsgálását rendelte el a király. Emberei között szerepelnek --i Gáspár és István. Utóbbi ugyancsak károkat szenvedett a felkelés idején. 1525-ben a világosi uradalomhoz tartozott. 1567ben Dóczi Gábor, Horváth Balázs és Patócsi Ferenc 13 portával rendelkezett