Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

feküdt. Az egykori település pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti emlékanyag hozzá nem köthető. A falunév első tagja a régi magyar Mike : Myke személynevünk, amely a Miklós (esetleg Mihály) személynév becézett alakja. A helynév utótagja az a birtokos személyraggal ellátott ház 'lakóhely, otthon' főnevünk. A Szekcsői Herczeg rokonság és Hédervári Lőrinc nádor között támadt birtokperben (1446) a Szárazér melletti birtokok felsorolásakor jegyezték le nevét, amely sem korábban, sem később nem került a forrásokba. írod.: Fehértói 1983. 225., FNESz. II. 141., Kálmán 1973. 77., MTT. VI. 28. (B-H-Sz) Mikelaka Arad m. (1333-34: Mekylaka, Mykalaka, Mikela; 1343: Itelaka, Mykelaka; 1561: Mykelaka) A mai Arad város egyik negyedévé lett (a várossal egyesített) Mikelaka (Micálaca) község középkori elődje. A középkori falu helyéről, régészeti kutatottságáról nincsenek adataink. A falunév a magyar Mike : Myke személynevének és az -a birtokos személyraggal ellátott lak 'udvarház, otthon' főnévnek az összetétele. Mike személynevünk a magyar Miklós (esetleg Mihály) személynevünk becézett alakja. Tömörkény Maros-parti birtok egy Mike nevű izmaelitáé volt. Feltehetően ennek helyén keletkezett mert Tömörkény neve eltűnt a forrásokból. Egy másik birtokosa lehetett Ite, akinek a nevét egy ideig ugyancsak őrizte a településnév. Plébániás hely volt, Elek nevű papja 1333-ban 7, 1334-ben 7 és 3 garas pápai adót fizetett. 1343-ban és 1359-ben Itelaka nevet is viselt. Az aradi káptalan birtoka volt, amelyet Kerekegyházi László el akart foglalni. A káptalan és a prépost osztozásakor 1380-ban felét-felét kapták. 1387-ben László erdélyi vajda ura a káptalannak. 1388-ban a prépost és a káptalan újra osztozott felette. 1392-ben a Gy irakszék, Morotva és Sziget nevű határszélekkel együtt a káptalannak jutott. 1431-ben a prépost és a káptalan vitájában ismét előkerült neve a Marosköz és a Keotezfenék erdő társaságában. A csanádi püspök is rendelkezett részjószággal ~-n. 1496-ban a Dócziak, 1559-ben pedig a gyulai várőrség hatalmaskodott ~-n. A káptalan itt tartotta a gulyáját, mert 1496-ban ezt hajtották el. 1561-ben a káptalan 26 portával rendelkezett ~-n. 1567-ben az aradi náhijébe sorolt - magyar lakói közül 46 család 7690 akcse, 1579-ben 10 000 akcse adót fizetett. írod.: AR. 51. sz., Doc. Trans. C. III. 224-231., XII. 398., Fábián 1835. 203—205. 226-227.. FNESz. II. 142., Káldy-Nagy 1982. 99-100., Kálmán 1973. 77., Kovách. Kézirat 16., Maksay 1990. I. 105., Márki I. 210., Somogyi 1913. 183-184., Temes I. 139—141., TF. I. 181., ZsO. I. 81. 728. sz., H/2. 6757. sz. (B-H-Sz) Milona Arad m. (1177: Mylona; 1359: Milana; 1405: Mylona) A mai Arad területén feküdt, a középkori Ség mellett, 1177-ben a határjáráskor együtt említették őket. Pontos helye topográfiailag azonosítatlan, így egyértelműen hozzá köthető régészeti emlékanyag sem különíthető el.