Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

lás is. Az ünnepekhez pedig ajándékokat kellett adniuk. A Kurca mocsár halászata egyedül a prépostságot illette meg. Hogy Leng mikor néptelenedett el, pontosan nem ismeretes. írod.: Fehértói 204.. Kató 1985. 33. 46., Szalontai 1992., Széli 1940. 178., Szeremlei II. 379-380., TF. I. 836. 898. (B-H-V-Sz) Levelespataka Arad m. (1399: Leuelespataka) Opálos (PáulisJ vidékén feküdt. A helyre vonatkozó régészeti adatok vagy leletek nem ismeretesek. A helynév Leveles- előtagja legvalószínűbben a magyar levél főnév -s melléknévképzős származéka, s egy salátafajtának az ősi magyar nevét őrzi, mely feltehetőleg a vízfolyás mellett termett (vagy termelték). Más vélemény szerint a név alapja a leveg : lebeg igének a töve, amely elsődlegesen egy ingó lápot jelölt. A helynév utótagja az -a birtokos személyraggal ellátott patak víznevünk. Maróthi Jánost Zsigmond király testőrévé emelte, és 1392ben Pálülése birtokkal ajándékozta meg. Maróthi 1398-ban engedélyt kért, hogy végrendelkezzen, amit 1399-ben meg is tett. Ekkor ~-t más Arad megyei részbirtokkal és Pálüléssel együtt nővérére, özv. Pathócsi Miklósnéra hagyta. ~-ról további adatok nem állnak rendelkezésünkre. Írod.: FNESz. II. 32., Márki I. 208. 276., SzabSzatm. 67., TESz. II. 762., ZsO. I. 5780. sz. Libec(egyháza) Csanád m. (1213: Libeci; 1219: Libic; 1456: Lybeceghaza; 1501: Lyboch; 1533: Alsow Lybicz, Felsow Lybicz; 1536: Lybiczteleke, Lybicz) Mágocs és Újváros között feküdt. Helyét pontosan ma már nem lehet meghatározni, egyértelműen hozzá köthető régészeti leletanyag nincs. A falu elsődleges neve Libeci : Libic volt. A Libic helynév szláv eredetű, vö. cseh Libice, lengyel Lubice helyneveket, melyben a Luba személynév rejlik. Az -egyháza utótag a falu tatárjáráskori pusztulása után lett a helynév része, midőn csak a temploma maradt meg. Nevét a Váradi Regestrumban jegyezték le először, 1213-ban Lőrinc, 1219-ben Giroth 1221-ben Pósa nádori, illetve udvarbírói poroszlóként került ki ~-ről, 1220-ban pedig három lakosa volt a vádlottak között. Már korábban Hunyadi János kezére került, 1456-ban V. László megerősítette birtokában. Nevéből következően ekkor már nem volt lakott. Talán már a tatárjárás idején felégették, és többé nem települt újra. 1500-ban ~-t Halomi Blaskó Albert 60 forintért elzálogosította, 1502-ben pedig eladta Nagyváthi Porkoláb Mártonnak és testvérének, Mihály papnak. 1533-ban hosszan elhúzódó per keletkezett a Nagyváthiak és a csanádi káptalan között - birtoklása miatt. Ekkor, 1536-ban vallotta egy jobbágy, hogy a ~-i templom köveit elhordták a mágocsi templom építéséhez, mert - Mágocshoz tartozott. 1537-ben végül János király új adományként a Nagyváthiaknak adta. 1579-ben a vásárhelyi náhijéhez tartozott, és mint pusztát a Szentgyörgy fa-