Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

elfoglalta, és lakóit egy ugyanezen birtok határai között lévő másik földre költöztette, amelyet ~-nak nevezett el, és ez a birtok Szilágyi Mihály halála után a király kezére jutott. 1463-ban Maróthi Lajost és Mátyust ellentmondás nélkül iktatták be - birtokába, ami ellen Szilágyi Erzsébet eredménytelenül tiltakozott. 1476-ban a Maróthiak kihalása után a Jaksicsok szerezték meg egy részét, egyik jobbágyuk ugyanis részt vett a zádorlaki ménes elhajtásában. másik fele a Ravazdiaké lett, mert 1515-ben két Bánhegyesre szökött battonyai jobbágyukat ~-ra vitték. 1530ban Jaksics Márk ~-t is elzálogosította feleségének és leányainak. 1552-ben a török Maros-völgyi hadjárata idején felégették. Varkocs Tamás, majd 1555ben Forgách Simon lett a birtokosa. 1557—58-ban az aradi náhijébe tagolták. 1561-ben Ispán Istvánt tüntették fel birtokosként. A --iákat a király kiváltságolta. 1567-ben 25 család 5707 akcse, 1579-ben 50 család 18 000 akcse adót fizetett. A lakosok magyar nemzetiségűek voltak. A két defter felvételekor hozzá tartozott Kétátójú (?) puszta, amely Kétkupával lehet azonos, és Szilas puszta, lakosok nélkül. A török uralom idején birtokosai többször változtak. Az egyházi tizedet a csanádi püspöknek fizették. 1596-ban a tatárok felégették. 1843-ban Göcztelep néven telepítették újra. írod.: Borovszky II. 317-318., Cs. I. 738., Dáczer 1994., Dáczer, Kézirat., Dl. 37640., FNESz. I. 812., Káldy-Nagy 1982. 117., Kálmán 1973. 157., Maksay 1990. I. 286., Móra 1926. (B-H-Sz) Kupa 1. Kétkupa (Csanád m.) Kupa földje Zaránd m. (1232: Kupa) A Fehér-Körös mellett Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cris) között feküdt. A hellyel összefüggésbe hozható régészeti adatok nem ismeretesek. A helynév birtokos szerkezete megerősíteni látszik azt a feltevést, mely szerint a Kupa előtag személynév, s ehhez járult a birtokos személyraggal ellátott föld 'birtok' köznév. A névvel kapcsolatban 1. még a Kétkupa szócikket. II. András és Béla ifjabb király eltérő birtok-politikájából következően több változás játszódott le Csák Miklós ispán birtokviszonyaiban. 1232-ben számos birtokot visszakapott II. András királytól, így ~-t is, amelynek nevét többé nem jegyezték fel. Nem kizárt, hogy a később feltűnt Kétkupával azonos. írod.: Blazovich 1985. 39—40., Kovách 1995. 18. (B-H-Sz) Kurtafejéregyház 1. Kurtegyház (Zaránd m.) Kurtegyház Zaránd m. (1519: Kurteghaz; 1561: Kurta feyer Egyház) A mai Kürtös (Curtici) középkori elődje. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. 1519-ben a Báthoriaké, 1559-ben a Ravazdiaké volt legalábbis egy része. 1561-ben az aradi káptalan birtokolta pusztaként feltüntetve. Káldy-Nagy