Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)
LEXIKON
Koyan földje Zaránd m. (1232: Koyan) Gyula és Kisjenő (Chi§ineu-Cri§) között a Körös partján fekvő terra, azaz föld volt, amelyet II. András király, miután Béla ifjabb király elvette tőle, 1232-ben újra adományozott Csák Miklós ispánnak. Neve többé nem szerepel a forrásokban. Régészeti módszerekkel azonosítása szinte lehetetlen. A helynév előtagja a Koyan személynév, míg utótagja a föld 'birtok' köznév -e birtokos személyraggal ellátott alakja. Írod.: Blazovich 1985. 39. (B-H-Sz) Kozoroshalom Békés, Zaránd m. (1418: Kosoroshalom) Borosegyház és Medgyesbodzás tájékán lokalizálható. Régészeti lelőhely lehet, de a középkorban valószínűleg csak határpont szerepet tölthetett be. Pontos helye még azonosításra vár. A helynév a magyar koszorú főnév 'virágokból, lombokból font köralakú füzér' -s melléknévképzős alakja és a halom 'kisebb természetes vagy mesterséges földkiemelkedés' köznév összetétele. Olyan kör alakú domb lehetett, amelynek a központi része kissé bemélyedt. 1418-ban Maróthi János bán és fia László a csanádi káptalan előtt számos szomszédukat több birtokuk jogtalan használatától tiltották el. Közöttük szerepel - is. Nevével többé nem találkozunk. Írod.: Blazovich 1985. 67., FNESz. I. 784., GyO. 10. (B-H-Sz) Kő Arad m. (1323: Kev; 1334-35: Ku, Kw; 1483: Kew; 1561: Kew) A mai Aradkövi (Cuvin) középkori elődje. Régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A falunév alapja a magyar kő 'szikla' főnevünk. Olyan helyen települhetett a Makra-hegy lábánál, ahol egy jellegzetes kőszikla állott. 1323-ban mint öröklött birtokukon Magyar András és Pál osztoztak rajta. Papja 1334-ben 10 garast és 17 báni dénárt, 1335-ben 1,5 garast fizetett pápai adóként. 1446-ban Miklós de Kevi Krakkóban egyetemi hallgató volt. Birtokosai 1480-ban és 1483-ban a Dócziak, 1495-ben az Országh család leányágai, 1510-1 l-ben a Haraszti lányok, 1548-ban Izabella királyné adománya nyomán Petrovics Péter voltak részben vagy teljesen. 1561-ben özv. Kaczkffi (Litteratus) Györgyné 2, Mágocsi Gáspár 3 és Pásztori János 1 portával rendelkezett --on. írod.: Cs. I. 774., FNESz. I. 788., Krassó III. 494., IV. 45., Maksay 1990. I. 105., Márki I. 208. 298.. TESz. II. 600., TF. I. 180., Tonk 1979. 388. (B-H-Sz) Köbli Zaránd m. (1403: Kubly; 1438: Kübli; 1510: Kebly) Erdőhegy (Pádureni) és a Nadab (Nadab) melleti Somos között feküdt a Fehér-Körös bal partján. Az egykori településsel kapcsolatba hozható régészeti adatok nem ismeretesek. helynevünk a magyar köböl 'kút vagy forrás gödrének kibélelésére szolgáló faedény; bizonyos nagyságú űrmérték; területmérték' jelentésű főnevünk -i