Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

írod.: BO. II. 34. 35., Cs. I. 735., FNESz. I. 725., Káldy-Nagy 1982. 348-349., Karácsonyi II. 180-181., Maksay 1990. II. 1019., ZsO. III. 2619. sz. (B-H-Sz) Ketesd Békés m. (1261: Ketesd; 1446: Kethesd; 1525: Kethesdhat, Kethesd) Békéscsaba déli szélén, a gyulai vasút déli oldalán van a település helye, amely egy csak rövid ideig fennállt Árpád-kori falu lehetett. A - név valószínűleg személynévi ere­detű: a Keteus név -d hely névképző vei ellátott származéka. Első említése 1261-ből való, amikor IV. Béla király megerősítette Szent László király ado­mányát az egri püspökség javára. Ek­kor villa és a Fehér-Körös melletti villa Pispuky tartozéka. Később akkor említik meg, amikor 1446-ban az egri káptalan végleg lemondott erről a terü­letről, és Maróthi Lászlóval Pest me­gyei birtokokért cserélte el. Ekkor vi­szont minden bizonnyal lakatlan, hi­szen predium Kethesd-nek mondják. Nevével még egyszer találkozunk: 1525-ben Csaba határjárásában fordul elő locus Kedhesdhat, locus Kethesd alakban. írod.: Dl. 13968. 13983. 13988. 31048., Fehértói 1983. 191., Haan 1870/a. 60-61., MRT. IV/3. 2/182., TF. I. 509. (H-J) Kéthegyes 1. Csákóhegyes (Békés m.) Kétkérész l. Kérész (Zaránd m.) Kétkupa Csanád m. (1446: Keethkwpa; 1456: Kethkwpa; 1463: Kwpa; 1561: Kvpa) A mai Kupa pusztán, amely Kunágotához tartozik, állt. A falu pontos helye régészeti lelő­helyekkel egyelőre még nem azonosít­ható. - lokalizálását illetően a szakiro­dalomban eltérő álláspont alakult ki. Karácsonyi János Szentetornya mellé helyezte, Borovszky Samu Kunágota mellé. Az utóbbi lokalizálás a helyes. Eldönti a kérdést az aradi káptalan 1461-ben kiadott oklevele, amelyet az említett szerzők nem ismertek. - 1446­ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben keletkezett ítéletlevél birtoklis­tájában tűnik fel először, majd 1456­ban, amikor Hunyadi Jánost téres dél­alföldi uradalmában erősítette meg V. László király. A helynév, Kupa való­színűleg szláv eredetű, vö. lengyel ke­pa 'bozóttal benőtt folyami sziget'; fel­ső-szorb kupa 'folyami sziget; sziget­szerű magaslat'; alsó-szorb kupa 'szi­get; magaslat, kupac'. Karácsonyi és Borovszky szerint elképzelhető, hogy a falu nevét birtokosától, egy Árpád-kori személytől kapta. A falunév Két- elő­tagja azt jelöli, hogy egykoron két azo­nos nevű település volt egymás mellett. 1461-ben a Maróthiak panaszt tettek, hogy Szilágyi Mihály ~-ra költöztette jobbágyait. A vizsgálati tanúk között találjuk az Erdőhegyeieket, akik ekkor a ~-val szomszédos település legalábbis egy részének birtokosai voltak. 1463­ban Varjassi János és Csirái Benedek tiltakozik elfoglalása ellen, ugyanakkor Mátyás király mint Arad megyei falut Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Of­ficiálisát, Temesközi Jánost Darvas Ba­lázs képviselte, amikor a Maróthiakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom