Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

írod.: BO. II. 34. 35., Cs. I. 735., FNESz. I. 725., Káldy-Nagy 1982. 348-349., Karácsonyi II. 180-181., Maksay 1990. II. 1019., ZsO. III. 2619. sz. (B-H-Sz) Ketesd Békés m. (1261: Ketesd; 1446: Kethesd; 1525: Kethesdhat, Kethesd) Békéscsaba déli szélén, a gyulai vasút déli oldalán van a település helye, amely egy csak rövid ideig fennállt Árpád-kori falu lehetett. A - név valószínűleg személynévi eredetű: a Keteus név -d hely névképző vei ellátott származéka. Első említése 1261-ből való, amikor IV. Béla király megerősítette Szent László király adományát az egri püspökség javára. Ekkor villa és a Fehér-Körös melletti villa Pispuky tartozéka. Később akkor említik meg, amikor 1446-ban az egri káptalan végleg lemondott erről a területről, és Maróthi Lászlóval Pest megyei birtokokért cserélte el. Ekkor viszont minden bizonnyal lakatlan, hiszen predium Kethesd-nek mondják. Nevével még egyszer találkozunk: 1525-ben Csaba határjárásában fordul elő locus Kedhesdhat, locus Kethesd alakban. írod.: Dl. 13968. 13983. 13988. 31048., Fehértói 1983. 191., Haan 1870/a. 60-61., MRT. IV/3. 2/182., TF. I. 509. (H-J) Kéthegyes 1. Csákóhegyes (Békés m.) Kétkérész l. Kérész (Zaránd m.) Kétkupa Csanád m. (1446: Keethkwpa; 1456: Kethkwpa; 1463: Kwpa; 1561: Kvpa) A mai Kupa pusztán, amely Kunágotához tartozik, állt. A falu pontos helye régészeti lelőhelyekkel egyelőre még nem azonosítható. - lokalizálását illetően a szakirodalomban eltérő álláspont alakult ki. Karácsonyi János Szentetornya mellé helyezte, Borovszky Samu Kunágota mellé. Az utóbbi lokalizálás a helyes. Eldönti a kérdést az aradi káptalan 1461-ben kiadott oklevele, amelyet az említett szerzők nem ismertek. - 1446ban a Szekcsői Herczeg—Hédervári perben keletkezett ítéletlevél birtoklistájában tűnik fel először, majd 1456ban, amikor Hunyadi Jánost téres délalföldi uradalmában erősítette meg V. László király. A helynév, Kupa valószínűleg szláv eredetű, vö. lengyel kepa 'bozóttal benőtt folyami sziget'; felső-szorb kupa 'folyami sziget; szigetszerű magaslat'; alsó-szorb kupa 'sziget; magaslat, kupac'. Karácsonyi és Borovszky szerint elképzelhető, hogy a falu nevét birtokosától, egy Árpád-kori személytől kapta. A falunév Két- előtagja azt jelöli, hogy egykoron két azonos nevű település volt egymás mellett. 1461-ben a Maróthiak panaszt tettek, hogy Szilágyi Mihály ~-ra költöztette jobbágyait. A vizsgálati tanúk között találjuk az Erdőhegyeieket, akik ekkor a ~-val szomszédos település legalábbis egy részének birtokosai voltak. 1463ban Varjassi János és Csirái Benedek tiltakozik elfoglalása ellen, ugyanakkor Mátyás király mint Arad megyei falut Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Officiálisát, Temesközi Jánost Darvas Balázs képviselte, amikor a Maróthiakat