Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

régészeti lelőhely hiányában egyelőre megoldhatatlan volt. Helynevünk a magyar kenderes 'kenderföld, kenderfélével benőtt terület' köznevünkből keletkezett. Feltehetőleg az adott területen már akkoriban jelentős lehetett a kendertermesztés. 1418-ban Maróthi János tiltakozott amiatt, hogy - területét az Ábrahámfiak, Bekfiek és Kamutiak háborgatták. Már ekkor puszta volt. Csánki Dezső szerint 1517-ben Csapcsalja néven szerepelt. írod.: Cs. I. 649., FNESz. I. 713., Kálmán 1973. 144., Karácsonyi II. 176., MRT. IV/3. 10. /111 címszó. (B-H-J) Kendkund Zaránd m. (1232: Kendkud) Közelebbről meghatározatlan helyen, a Fehér-Körös közelében feküdt. Feltételezhető helyének környékén, elsősorban Gyula és Gyulavári határában igen sok olyan Árpádkori régészeti lelőhely van, amely az oklevelekben e néven említett hellyel azonosítható lehetne. A kiválasztáshoz azonban biztos alapunk nincs. A helynév Kend előtagja személynév, amely kapcsolatba hozható a méltóságot kifejező régi magyar kende szavunkkal. Némelyek szerint egy török etnikumú népelem neve a kend (kékkend) is számításba jöhet névadóként, A helynév -kud utótagja bizonytalan eredetű. A Kend személynevünk végső soron az ótörök, közelebbről talán a kazár eredetű kündü méltóságnévből keletkezett. 11. András király és IV. Béla ifjabb király birtokpolitikájának különbségét kifejező birtokelvételek és újraadományozások során Csák Miklós ispán 1232ben számos korábban elvett birtokát visszakapta II. András királytól, köztük --ot is, amelynek neve a forrásokban többször nem fordult elő. Feltehetően olyan „falumag" lehetett, amelyből végül nem fejlődött ki állandó település. írod.: Blazovich 1985. 39-40., FNESz. I. 747. 812., II. 527., Kálmán 1973. 42., KristóMakk-Szegfű I. 53., TESz. II. 441. (B-H-Sz) Kér Zaránd m. (1202—3: Felquer, Olquereie; 1449: Keer; 1561: Ker gachial) A mai KurtaKér (Chier) a Csiger patak bal partján. A hellyel kapcsolatba hozható régészeti adatokkal nem rendelkezünk. A1-, Fel-, Kis-- helynevünk a régi magyar Kér törzsnévből keletkezett. A Kér törzsbeliek szórványtelepülése volt eredetileg, akiknek foglalkozása egy feltevés szerint a katonáskodás volt, s a király hatalmi szervezetéhez tartoztak. Az oklevelekben szereplő A1-, Fel-, Kis- előtag az alapnév előtt, megkülönböztető szerepű a birtokrészek között. Imre király 1202—1203 körül Richárd aradi prépost kérésére megerősítette és felsorolta az aradi egyház valamennyi birtokát határaikkal és szolgáló népeikkel együtt. Itt jegyezték fel Fel- és Al- nevét. Az előbbin az egyház két részt és két helyet bírt curia építésére. A Felkéren élt szolgák nevei: Mondou, Topodou, Pousa, Albeus és Ambreus voltak. - a későbbiek során összeolvadt Gacsallal, mert 1561-ben már csak az utóbbi nevét jegyezték be, ahol Demjén András és kisnemesek birtokoltak. írod.: Blazovich 1985. 37., Cs. I. 735., FNESz. I. 49: Abaujkér., Kristó—Makk—Szegfű I. 36.,