Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

sonlók. A falunév talán török eredetű személynévből keletkezett magyar név­adással. (Előzményként 1. ótörök qa­muldi 'leesett, lezuhant') Téves tehát Karácsonyi véleménye, aki szerint a te­lepülés neve ószláv nyelven annyit tesz, mint köves, vagyis - annak idején az elhányt kőszerszámoktól kapta volna a nevét. Az alapnévhez járuló, későbbi keltezésű Kis- és Nagy- előtagok meg­különböztető szerepűek, s a falvak nagyságára utalnak. 1295-ben Murony határjárásában a Kamaulther és Hidus között említenek egy földdarabot, melynek Kamawlth a neve, és Theodor fia Pethe birtoka. 1393-ban Kamuti Gergely birtoka, aki leánynegyedet ad ki belőle Némethi Jakabnak. 1418-ban Maróthi János 5 kamuti előnevű nemest sorolt fel, mint akik részt vettek a bir­tokai elleni támadásokban. A település kisnemesi voltára nemcsak a sok neme­si név előfordulása utal, hanem az is, hogy 1469-ben megyegyűlés színhelye. 1496 és 1509 között is több alkalom­mal fordulnak elő az oklevelekben ­előnevű nemesek királyi emberként, vagy birtokba iktatásoknál szomszédok­ként. 1515-ben a király elkobozta Var­sányi Gergely és Nagy Demeter két --i kúriáját, mivel azok részt vettek a Dó­zsa György vezette parasztfelkelésben. Ugyanebben az évben említik a Kyska­muth possessio-t, melyet Kolchi Bene­dek eladott gyulai Gál Ispánnak. A bir­tokhoz tartozott a Chapzegh erdő is, melyet délről a Szent Margit egyház birtoka határolt. Ez alatt a --i plébá­niatemplomot kell értenünk. 1516-ban nemesi névben fordul elő először a Naghkamwth megnevezés. A Nagy- és Kis- elnevezés nem állandósult, többé nem fordul elő az oklevelekben, és aligha jelenthetett két települést, inkább csak egy falu két részét. 1525-ben a Chaphegyese nevű rétet a —i nemesek és az őrgróf Zenthmyklos-i jobbágyai között osztották fel a Kettheskorhath és Korhanhath nevű helyeken. 1542-ben --i kereskedő is részt vett a távolsági marhakereskedelemben. 1552-ben is csak nemesi telkek vannak, és Pynchyk Gergely királyi adószedő is ~-ról szár­mazott. 1556-ban csak egy adózó job­bágya volt: Csonka Mihály, a többiek valamennyien nemesek. 1561-ben ~-on nemesek éltek. A török defterekbe 1558-ban 20 házzal, 1567-ben 42 csa­láddal, 1579-ben pedig 33 adózó csa­láddal vették fel. Egy alkalommal, 1582-ben még felbukkan a Kamuti csa­lád Egerben, és királyi jóváhagyást kap többek között - birtokára is. 1656-ban Gergellaky János és társai kapják meg nádori adományként. Az okmány sze­rint ekkor lakott (populosa) hely volt. 1675-ben Váralyai György a reformá­tus lelkésze. 1731-ben még 30 házhe­lyet meg lehetett számolni benne, és a tanúk szerint 1704-ben a rácok pusztí­tották el. Templomának falai még 1733-ban is látszottak. írod.: Blazovich 1983. 35—41., Blazovich—Sza­kály 1993. 187., BO. II. 118., Cs. I. 652., Dl. 10711. 13983. 16811. 21931. 31048. 36825. 37640. 37795. 37831., FNESz. I. 678., GyO. 18. 66. 176. 257., Haan 1870/a. 45-48. 55. 127. 249. 280., Káldy-Nagy 1982. 258-259., Karácsonyi II. 190. 233-234., Kristó 1981. 65., Lib. Reg. IV. 299., Maksay 1990. I. 164., MRT. IV/3. 9/6. 10/2., Szabó Fné-Szabó I. 1983. 129., Századok 1881. 708-709., TF. I. 508., Velics-Kammerer 1890. 204., W. XII. 575., ZsO. I. 2976. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom