Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

amely több egységre tagolódhatott [Pető-, Közép-, (1369), Gyula-varsány (1479)] a különböző földesurak birtok­lásának megfelelően. A XV. században a Szakoliak és a Czibakok, valamint az aradi káptalan (1412) is birtokoltak itt. 1486-ban oppidumként említették. 1495-ben hidat vertek a Fehér-Körösön az átmenő forgalom számára. 1561-ben 21 portája volt (szegény, puszta és egyéb), amelyeken Majsai (Massai) Im­re, özv. Nadányi Gergelyné, Mágocsi Gáspár, Bebek György, özv. Horváth Márkné, Dersffi István, Pongrác Kris­tóf, Glésán Miklós és Fogácsi Gáspár osztozott. 1567-ben 41 portája volt, 1579-ben pedig 39 adózóját írták össze. Magyar lakosai a zarándi náhijébe tar­toztak. írod.: AO. I. 242., Cs. I. 748., Doc. Trans. C. I. 66., FNESz. I. 552., II. 737., Káldy-Nagy 1982. 289-291., Kálmán 1973. 149., Kovách, Kézirat 8., Kristó—Makk—Szegfű I. 18., Mak­say 1990. II. 1018. 1024., Márki I. 188-189., Mon. Vat. 1/1. 366. 351., Somogyi 1913. 136-138., Zichy I. 536., ZsO. III. 2758. sz. (B-H-Sz) Gyúr Békés m. (1214: Guar; 1393, 1498: Gyúr; 1561: Gywr) A források alapján nagyobb Árpád-kori és késő középkori falu, melynek helyét azonban eddig nem si­került rögzíteni. A fennmaradt földrajzi nevek alapján Kamut határában lehe­tett. A gyúr ótörök eredetű szó, de nem tisztázott, hogy melyik jelentéséből ered a helynév. Személynévi változatát nem ismerjük. Valószínűleg azonos az­zal a villa Guar helységgel, melyet 1214-ben említenek a Váradi Regest­rumban mint egy Ega nevű ember lakó­helyét, aki a békési ispán joghatósága alá tartozott. 1295-ben Murony határjá­rásában viszont terra Gwr néven emlí­tik, melyhez egy rét, és a Szt. Márton egyház is tartozott. 1332—37-ben János papja 8 garas pápai tizedet fizetett. Ekkor Gul, illetve Tul alakban írták a nevét. 1393-ban állítólag mint Kamuttal határos helységet említik. Ekkortájt a Kamuti előnevű kisnemesek birtoka volt, de 1403-ban már a gyulai uradalom falvai között találjuk. 1506­ban, mikor Frangepán Beatrix kezére került Gyula, Békés város tartozékai között sorolják fel. 1518-ban 17 lakóját említik név szerint, 1525-ben Fazokas Ferenc és Keresy Benedek tett tanúval­lomást a Chaphegyese rét és Szentmik­lós közötti határjárásban. Ebben az idő­ben egyike volt azoknak a kevés telepü­léseknek, ahol lentermelés folyt. Az adófizető családok száma ekkor 15. Egy évvel később ez a szám 14, a befi­zetett adó 66 forint, a tizednek nevezett bírság pedig 8 forint volt. 1552-ben már 33 portát fogtak adófizetésre, a be­folyt jövedelem viszont csak 49 forint. 1558-ból tudjuk, hogy szőlőtermesztés is folyt ~-ron, az uradalom kocsmálta­tási jövedelme a gazdák által eladott bor után 63 forint 50 dénár, csaknem kétszer annyi, mint Berényben. 1559­ben 29 lakóját írták össze, 1561-ben 22 adózó, több szegény és több puszta portáját jegyezték fel az összeíráskor. A település Gyula várához tartozott. 1565-ben pedig 38 volt az adófizető porták száma. A török defterek szerint 1558-ban 22 háza, 1567-ben 32, 1579­ben 41 adózó családja volt. 1583-ban említik először Berénnyel együtt, és eg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom