Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

amely több egységre tagolódhatott [Pető-, Közép-, (1369), Gyula-varsány (1479)] a különböző földesurak birtoklásának megfelelően. A XV. században a Szakoliak és a Czibakok, valamint az aradi káptalan (1412) is birtokoltak itt. 1486-ban oppidumként említették. 1495-ben hidat vertek a Fehér-Körösön az átmenő forgalom számára. 1561-ben 21 portája volt (szegény, puszta és egyéb), amelyeken Majsai (Massai) Imre, özv. Nadányi Gergelyné, Mágocsi Gáspár, Bebek György, özv. Horváth Márkné, Dersffi István, Pongrác Kristóf, Glésán Miklós és Fogácsi Gáspár osztozott. 1567-ben 41 portája volt, 1579-ben pedig 39 adózóját írták össze. Magyar lakosai a zarándi náhijébe tartoztak. írod.: AO. I. 242., Cs. I. 748., Doc. Trans. C. I. 66., FNESz. I. 552., II. 737., Káldy-Nagy 1982. 289-291., Kálmán 1973. 149., Kovách, Kézirat 8., Kristó—Makk—Szegfű I. 18., Maksay 1990. II. 1018. 1024., Márki I. 188-189., Mon. Vat. 1/1. 366. 351., Somogyi 1913. 136-138., Zichy I. 536., ZsO. III. 2758. sz. (B-H-Sz) Gyúr Békés m. (1214: Guar; 1393, 1498: Gyúr; 1561: Gywr) A források alapján nagyobb Árpád-kori és késő középkori falu, melynek helyét azonban eddig nem sikerült rögzíteni. A fennmaradt földrajzi nevek alapján Kamut határában lehetett. A gyúr ótörök eredetű szó, de nem tisztázott, hogy melyik jelentéséből ered a helynév. Személynévi változatát nem ismerjük. Valószínűleg azonos azzal a villa Guar helységgel, melyet 1214-ben említenek a Váradi Regestrumban mint egy Ega nevű ember lakóhelyét, aki a békési ispán joghatósága alá tartozott. 1295-ben Murony határjárásában viszont terra Gwr néven említik, melyhez egy rét, és a Szt. Márton egyház is tartozott. 1332—37-ben János papja 8 garas pápai tizedet fizetett. Ekkor Gul, illetve Tul alakban írták a nevét. 1393-ban állítólag mint Kamuttal határos helységet említik. Ekkortájt a Kamuti előnevű kisnemesek birtoka volt, de 1403-ban már a gyulai uradalom falvai között találjuk. 1506ban, mikor Frangepán Beatrix kezére került Gyula, Békés város tartozékai között sorolják fel. 1518-ban 17 lakóját említik név szerint, 1525-ben Fazokas Ferenc és Keresy Benedek tett tanúvallomást a Chaphegyese rét és Szentmiklós közötti határjárásban. Ebben az időben egyike volt azoknak a kevés településeknek, ahol lentermelés folyt. Az adófizető családok száma ekkor 15. Egy évvel később ez a szám 14, a befizetett adó 66 forint, a tizednek nevezett bírság pedig 8 forint volt. 1552-ben már 33 portát fogtak adófizetésre, a befolyt jövedelem viszont csak 49 forint. 1558-ból tudjuk, hogy szőlőtermesztés is folyt ~-ron, az uradalom kocsmáltatási jövedelme a gazdák által eladott bor után 63 forint 50 dénár, csaknem kétszer annyi, mint Berényben. 1559ben 29 lakóját írták össze, 1561-ben 22 adózó, több szegény és több puszta portáját jegyezték fel az összeíráskor. A település Gyula várához tartozott. 1565-ben pedig 38 volt az adófizető porták száma. A török defterek szerint 1558-ban 22 háza, 1567-ben 32, 1579ben 41 adózó családja volt. 1583-ban említik először Berénnyel együtt, és eg-