Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Gödénytelek 1331-ben. 1340-ben Becsei Imre fiát, Töttöst iktatták be birtokába. 1555-ben birtokosai: Bak György, Ősteleki Sebestyén és Balassi Bálint voltak. 1561ben 8 portáját írták össze, amelyek Pornoki Gáspár, Kovács Gáspár, Bak György, Kálmán Kristóf és Vasvári János kezén voltak. A defter szerint 1560-ban 8, 1570-ben 14 magyar adózója volt, és a vásárhelyi náhijéhez tartozott. Feltehetően 1596-ban néptelenedett el. írod.: B. Nagy 1984., Banner 1933—34. II. 253., Borovszky II. 203-205., FNESz. I. 523., Galántha-Vályi 1984. 273., Imre 1984. 589., Maksay 1990. I. 284., Simon 1979., Széli 1940.. Szeremtei II. 345-348., Vass 1980. 35. 46. (B-H-V) Gödénytelek Békés m. (1512: Gwdenthelek) - néven Békésszentandrás tartozéka, és a Dobozi Dánfi család birtoka. Az Árpád-korban létezett falut jelöl, melynek maradványai előkerültek a ma is azonos nevű halomtól (Gödényhalom) délre. A falunév előtagja a magyar Gödény személynév, amely minden bizonnyal a magyar gödény 'pelikán' madárnévből keletkezett. A -telek utótag ez esetben is valószínűleg 'elhagyott faluhely, puszta településhely' jelentésű lehet. írod.: Dl. 22283., FNESz. I. 524., MRT. IV/2. 1/34-35. sz. lh., TESz. I. 1082. (H-J) Görcsöny Arad m. (1380: Gurchun; 1392: Gwrchen) A Szárazér mellett, Panád táján feküdhetett. 1380-ban és 1392-ben az aradi prépost és a káptalan osztoztak meg rajta. További adatok nem kerültek elő létezéséről. Pontos helye régészetileg azonosítatlan, leletek sem köthetők hozzá. Bizonytalan eredetű helyneveink közé tartozik. Kiss Lajos szerint esetlegesen egy déli szláv, régi Gricane 'dombon lakók' helynévre vezethető vissza. Alakilag összefügg a magyar görcs köznevünkkel, amely szláv, közelebbről déli szláv eredetű. írod.: Cs. I. 771., FNESz. I. 527., Kniezsa 1974. I. 202., Márki I. 202., TESz. I. 1088. (B-H-Sz) Görhe Zaránd m. (1394: Gewrhe; 1406, 1561: Gerhe) Ma Székudvar (Socodor) és Erdőhegy (Pádureni) között fekvő puszta. A település pontos lokalizálására, régészeti kutatottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. A valamikori falu neve végső soron a magyar görhe 'kukoricalisztből készült száraz pogácsa, lepény féle' szavunkra vezethető vissza. Hogy e nevet esetleg személy is viselte volna annak előtte, aki a település megalapítója lehetett, nem tudható. Ezt feltételezve ugyanis a falunév esetlegesen puszta személynévből keletkezhetett. 1344 és 1471 között Erdőhegyi-birtok. 1394-ből ismeretes határjárása. Egy bizonyos Zech és egy Megyestelek nevű területet is magában foglalt. Simánd és Székudvar valamint Királyi felé vitt az út ~-ről. Az Erdőhegyiek birtoka volt. 1412-ben Siket Elek birtokolta, Erdőhegy határán belül állt. A XV. században a Báthoriak (1473), a Ráskayak (1479), majd 1510-től Brandenburgi