Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Gerendásegyház adót fizetett a békési náhijéhez tartozó --ról. 1580-ban az Ábrahámfi család osztálylevelében még 19 lakóját sorolják föl név szerint. 1593 után viszont hallgatnak róla a források, azonban feltételezhető, hogy az 1596-os pusztulás után lakosai még visszatértek. írod.: Dávid 1991. 228. 230., Dl. 10711. 31048. 107406., FNESz. I. 238., 637., Haan 1870/a. 46. 78. 135-137. 142. 198., KáldyNagy 1982. 193-196., Karácsonyi II. 121123., Kristó 1981. 52., Maksay 1990. I. 164., MRT. IV/3. 12/14., P 418 Fasc. X. No. II. 23-25. (B-H-J) Gerendásegyház 1. Gerendás (Békés m.) Géres Zaránd m. (1490: Geres) A Szent-Anna (Sintana) melletti Komlóssal együtt említették nevét 1490-ben. Régészeti lelőhellyel vagy leletekkel nem azonosítható. A falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Legelső személynévi előfordulása 1211-ből ismert Gerus alakban. A helynév alapjául szolgáló személynév a Gergely, kevésbé a György személynevünknek lehet a becéző alakja. írod.: Cs. I. 732., Doc. Trans. C. III. 249250., Fehértói 1983. 141., FNESz. I. 511. Kálmán 1973. 76., Mon. Vat. I. 51—52., Theiner I. 557-558. (B-H-Sz) Gergelyforra Arad m. (1426: Gergerforra; 1487: Gergelforra) Csálya közelében a Maros mellett feküdt. Régészeti adatai nem ismeretesek. A földrajzi név előtagja a Gergely személynév. A -fórra utótag magyarázata bizonytalan. Legvalószínűbb a forró melléknevünkkel való kapcsolata, talán 'melegvizű forrás'-ként való értelemben. Mivel az utótag végén lévő -a birtokos személy ragnak tekinthatő, így végül is - nem jelenthet mást mint: 'Gergelyforrása'. Kevésbé valószínű, hogy az utótag a Fóris (Florianus) személynév Forró becézett alakjával lenne összevethető. Neve 1389-ben tűnt fel. 1397-ben a Kolozsvári és Benke családoké volt. 1407-ben keletről Apáca birtok szomszédosa. 1421-ben Kolozsvári Tamás és Benke Péter osztozott rajta. A XV. században egy része továbbra is Kolozsvári Tamás leszármazottainak birtokában volt. 1487-ben, majd 1510ben került újra a forrásokba a neve. írod.: Cs. I. 771., FNESz. I. 478: Forró. 511., Kálmán 1973. 74., Kovách, Kézirat 66., Márki I. 202., ZsO. II/2. 5452. sz. (B-H-Sz) Giroltfalva Arad m. (1333-34: Gerlochfalua; 1463: Gyroltfalwa) Mikelaka (Micálaca) és Glogovácz (Vladimirescu) között a Maros közelében állhatott. A falu pontos helye topográfiailag nem azonosított, régészeti anyag hozzá nem köthető. A településnév első tagja nem más, mint a Girolt személynév. 1138/1329-ben már szerepel Gerolt alakban. A helynév utótagja az -a birtokos személyraggal ellátott -falu köznevünk. Benedek nevű papja 1333-ban 4 garast, 1334-ben 3 garast fizetett a pápai tizedszedőknek plébániája után, amely az aradi főespe-