Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

dendően egy nagyobb Gellért nevű terület, föld (terra) létezhetett, amelyen a későbbiekben több Gellért előnevű település keletkezett. 1456-ban V. László király - puszta birtokában, amelyet még Zsigmond királytól kapott, megerősíti Hunyadi Jánost. 1466-ban mint Csanád megyei pusztát Szilágyi Erzsébet Teleki Varjasi Jánosnak adományozta. A korábbi település nevéből ítélve a XV. századra már puszta lett. Egykori templomára nemcsak neve utal, hanem esetleg a Zalotay Elemér által 1951—1952-ben feltárt Árpád-kori templom alapjai is. A leletmentés során előkerült templomnak csak kisebbik felét sikerült kibontani. Alapozása oltott mészbe ágyazott téglákból állt. Az épület külső oldalainál 680 sírt tártak fel. Az Árpád-kori sírleletek között Kálmán és Imre király pénzérméi is előkerültek. Zalotay a templom építési idejét a XII. századra határozta meg, az épület különös alaprajzát pedig bizánci hatással magyarázta. Ez alapján azonosította a lelőhelyet az oklevelekben említett Gellértegyházával . Kovalovszki Júlia azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a faluazonosításnak nincsenek határozott bizonyítékai, és az csak feltevésen alapul. Ehhez hozzá tehetjük, hogy az általánostól meglehetősen eltérő, sajátságosan kiszerkesztett templomrajz is valószínűleg bizonyításra szorul. Borovszky szerint „Temploma valaha szent Gellért tiszteletére volt szentelve s innen vette a nevét". Valószínűbb azonban, hogy első birtokosának a nevét őrzi a település neve. Az -egyház utótagot a korabeli oklevelek a falu pusztulása után kezdték használni. írod.: Borovszky II. 203., Káldy-Nagy 1982. 214—215., Karácsonyi II. 120., Kovalovszki 1965. 178. 183. 186. 188. (21. sz. lh.)., Kristó 1981. 71., Szeremlei II. 344-345., Zalotay 1957. 2. 47-52. (B-H-Sz) Gellértkuta Békés, Csanád, Csongrád m. (1475: Geredkwtha; 1525: Gelertkuta) Orosháza és Szentetornya között feküdt. Régészeti adatok nem jelölik. Feltehetően egy nagyobb terület része lehetett, amelynek egy részén éppen Gellértegyháza is állt. 1471-ben Mátyás király mint a Szeri Pósafiak birtokát adományozta Guti Országh Mihálynak és Nádasdi Ongor Jánosnak. A XV. században Orosházi Komlósi Ferenc birtoka lett. Területét feltehetően szarvasmarha-tenyésztéssel hasznosították. írod.: Karácsonyi II. 121., Szeremlei II. 344-345. (B-H-Sz) Gellért kutat elek Békés, Csanád, Csongrád m. (1512: Gelerthkwthatelek; 1521: Gellerül Kwthatelek) Ez a középkori földbirtok, miután nem messze esett Gellértegyházától, nevét illetően kapcsolatban lehetett vele. Elképzelhető, hogy eredendően Gellértegyháza pusztája, legelője volt. Másrészt az sem kizárt, hogy első birtokosa nevét őrzi: Gellért, aki az adott helyen kutat ásatott, mely abban az időben nagy érték, jelentős tett volt. A névben szereplő -telek utótag több jelentéssel is bírhat: 'szántásra