Blazovich László (szerk.): A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban - Dél-Alföldi évszázadok 9. (Szeged, 1996)

LEXIKON

Félhalom nek adataink. A Gedős helynévvel kapcsolatban 1. az ottani szócikket. E falunév előtagja, a Fel- megkülönböztető szerepű, mivel lejjebb a Maros folyó mentén az egyszerű névvel nevezett Gedős település állott. - földet István ifjabb király 1266-ban Parabuch ispánnak adta azzal, hogy a föld új neve Parabuch legyen. Plébániája a csanádi püspökség csanádi főesperességhez tartozott. Al---sel közös papja Mihály 15 báni dénárt fizetett. A falupusztásodás egyik oka vetett véget létének. Neve újra 1348-ban került elő, majd pedig a XV. században (1448, 1487). írod.: Borovszky II. 175., Cs. I. 696., Engel 1996. 55., Kovách 1995. 15. 17. 23., TF. I. 857. (B-H-Sz) Félhalom Békés m. (1435: Felhalom; 1442: Wifalw alio nomine Zelhalom; 1561: Felhalom) Csárdaszállástól északra, a Hármas-Körös árterének déli partjára települt. Az okleveles adatok alapján a XIV. század végén alakult faluvá, azonban a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az Árpád-korban is volt itt település. A név földrajzi körülíró szó, mely nyilván arra a félkör alakú dombhátra utal, amely már akkor is legjellemzőbb sajátossága lehetett a településnek. Ez magyarázza azt is, hogy hamarosan kiszorította a kezdetben még párhuzamosan használt Újfalu nevet. Első említése 1435-ből való, amikor a szomszédos Ege határa „Újfalu birtok mellett egy bizonyos - nevű dombnál kezdődött..." Karácsonyi János tévedett, amikor azt írta, hogy a Simái család révet állíthatott ~-on. Az oklevélben egyértelműen a simái (Endrődtől északra) révről van szó. Az oklevélben felsorolt földrajzi nevek alapján a falu határa a Körös mindkét partjára kiterjedt. Birtokosa a Simái család volt. 1462-ben Wyfalw más néven Zelhalom a neve. A Zelhalom itt nyilván tollhiba a - helyett. 1466-ban pedig Újfalu alio nomine Felhalom alakban jegyezték fel. 1478-ban már Muronyi Veér Andrásnak is van itt majorsági háza. A településről 1482-ből is van adat. 1491-ben pedig Egei Jánosnak is volt itt birtoka. Templomáról csak közvetett adatokkal rendelkezünk. Papját 1552-ben és 1634-ben említik. 1552-ben 3 porta 4 forint adót fizetett. 1560-ban 14 forintot hajtottak be, 1564-ben pedig 15 adózó portáját írták össze. Az 1550-es években 7 földesura is volt. A török defterben 1558-ban 15 házzal szerepelt. 1561-ben a Simái család 13 adófizető, több szegény és több puszta portával rendelkezett ~-on. Hogy legalább kétszer ennyien laktak benne, azt az 1567beli összeírás tanúsítja, melyben 30 magyar adófizető család szerepel. 1579-re ez a szám 22-re olvadt. Előbb 5880, utóbb 10 400 akcse adót fizettek. A török kiűzése idején néptelenedett el. Területét 1750-ben Mezőberényhez csatolta Harruckern Ferenc gróf. írod.: Cs. I. 650., Df. 263368., Dl. 45716. 46168 . 65548. 74589., FNESz. I. 215. GyO. 176. 328. 402., Haan 1870/a. 72-76. 105-6., Haan 1870/a. hibás 58—60., Iványi 1931. 164. 326. sz., Káldy-Nagy 1982. 241-242., Karácsonyi II. 91. 109-110. 110—111., Kristó 1981. 125., Maksay 1990. I. 163., P 418 Fasc. V. No. 27., Velics—Kammerer 1890. 204. (J)