Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

II. A MEGÚJULÁS ESÉLYEI ÉS KORLÁTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN - 2. Az 1945. évi földosztás hatása a társadalom szerkezetére. Munkanélküliség az 1940-es évek végén

Bővében még ott sem voltak a kiosztható földnek, ahol — mint a legnépesebb alföldi városok jó részénél — a földreform céljaira különösen nagy földterületet vehettek igénybe. Ezek a korábban túlnyomó részben városi tulajdonú földek ugyanis vagy nem voltak a paraszti kisüzemek által hasznosíthatók, vagy (bár csupán bérletként) már 1945 előtt is paraszti használatban álltak. Debrecen 81 500 kat. holdas birtokából 40 ezren a hortobágyi közlegelő, további mintegy 20 ezren erdőségek terültek el. E közel 60 ezer holdhoz hozzászámítva a mezőgazdaságilag nem hasznosítható, továbbá a földosztás céljára más településeknek (Egyek, Mikepércs, Hajdúsámson) átadott területeket, azt látjuk, hogy együttesen mintegy 75 ezer kat. holdra rúg azoknak a földeknek a területe, amelyeket nem (illetve nem helyben) lehetett felosztani. 48 Debrecenhez hasonlóan Szegeden is hatalmas, 64 ezer kat. holdas területet sajátítottak ki, amelynek nagyobb részét (42 ezer kat. holdat) fel is osztottak. Ennek következtében az egész országban itt volt a legmagasabb, a népszámlálási adatok szerint közel hétezer, egyes levéltári források szerint pedig ennél is több a földhöz juttatónak száma.49 Ennek ellenére a tényleges földhasználatban nem következett be olyan mély fordulat, mint arra a számszerű adatok alapján következtetni lehetne. A 97 %-ban városi tulajdont képező felosztott föld túlnyomó részét ugyanis olyan volt bérlők kapták meg, akik 1945 előtt is tényleges használói voltak juttatott földjüknek. A város bérleti politikája folytán ugyanis a városi földek a bérlők tartós használatában álltak — a bérlet hosszú időre, 15-25 esztendőre szólt —, ezért a bérelt földön gyakorta építettek tanyát is. Mint erről a 600/1945. ME. sz. rendelet IV. fejezetének 36. §-a külön is rendelkezett, a bérelt földeket lehetőleg a bérlőknek kellett juttatni, ha az igénybe vehető, illetve a bérlő igényjogosult volt. Egyébként Szegeden ez volt az oka az 5 kat. hold feletti juttatások nagyon magas arányának: a volt bérlők a bérelt föld egészét, vagy nagyobb részét kapták meg, ami gyakran meghaladta a 10 kat. holdat is. Miközben tehát a jogi tulajdonos szempontjából valóban jelentős fordulat zajlott le, addig a tényleges földhasználat, a földből származó jövedelem, a művelési szerkezet, a tanyás megtelepedés stb. ehhez képest sokkal kisebb mértékben változott. Az Alföld harmadik legnépesebb városában, Kecskeméten szintén nagy kiterjedésű, összesen 26 ezer kat. holdas területet vettek igénybe, amelyből 18 ezer kat. hold volt városi birtok. Noha az igénybevétel a város szántóterületének 28 %-át érintette, s végeredményben közel 4 ezren jutottak földhöz, az igényjogosultak mintegy 2/5-e kimaradt a juttatásból. Dacára annak, hogy a végrehajtás során olykor már-már az ésszerűség határát is túllépve, a városi közlegelő rovására igyekeztek a földéhséget csillapítani.50 A fentiek alapján nem elhamarkodott a következtetés: a 8 kat. hold feletti juttatások kifejezetten magas aránya — mint városaink földreformjának egyik fontos 48 Kimutatás Debrecen város tulajdonát képezd birtokokból eszközölt földosztásról 1945. május 19. Közli: FEHÉR A.—TOKODY (szerk.) Í980. 410—411. o. 4

' FEHÉR ISTVÁN 1973. 100-107. o. 50 1946-ban a városi közlegelő területe mindössze 6.000 kat. hold volt. PINTÉR 1983.