Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
II. A MEGÚJULÁS ESÉLYEI ÉS KORLÁTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN - 1. Háborús emberveszteség és a háború utáni népességmozgások
ságot, vagy olyanokat, akik magyar nemzetiségűek voltak. A kényszermunkára hurcolt emberek közül többeket szabadulásuk után a szovjet hatóságok nem Magyarországra, hanem Németországba irányítottak; néhányuktól 1947-ben már onnan érkezett segítséget kérő levél Békés megyébe.30 Az 1946. évi kitelepítések során a népesebb alföldi települések közül Bácsalmásról távozott a legtöbb német nemzetiségű ember, szám szerint 4120 személy. Helyükre részben a környező községekből, részben Szabolcsból érkeztek telepesek, összesen 4500-an.3i Mezőberény bői közel ezer németet telepítettek ki, részben az 1941. évi népszámlálások során elkövetett hamisításokat felhasználva.32 A sérelmeket fokozta a semmiképpen — még a háború alatt történtekkel sem — igazolható, helyenként erős németellenes hangulatkeltés is. Házi Árpád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 1946 tavaszán például úgy foglalt állást, hogy mivel „annak idején" az ottani németek nagy része magyarságát megtagadta, „a demokratikus Magyarország részéről elnézést nem várhatnak. "33 A háború utáni történelmi szituáció drámaiságát azonban nem az ilyen szélsőséges megnyilatkozások érzékeltetik igazán. Inkább azok a helyzetek, amelyekben nemhogy igazságot tenni nem lehet (ezt nem is érezzük kötelességünknek), de egyáltalán állást foglalni is roppant nehéz, ha éppen nem lehetetlen, hiszen kinekkinek megvolt a maga igazsága. A kitelepítésre kötelezett, vagy internált, földjétházát vesztett németségnek ugyanúgy, mint azoknak, akiket házaikba telepítettek, vagy akik között elkobzott földjeiket szétosztották: a Délvidékről menekült, hányatott sorsú székelyeknek, vagy a Felvidékről áttelepített magyar családoknak. És hasonlóképpen: nehéz lenne azt mondani, hogy a korábban súlyos nyomorban élő alföldi agrárszegénység 1944— 1945-ben tapasztalható földszerző törekvései indokolatlanok lettek volna, bár e törekvéseiket az igénybe vehető földterület szűkössége miatt (ld.: alább) részben a németség rovására igyekeztek valóra váltani. A háború és a háború után kialakult új hatalmi viszonyok egyaránt fontos strukturális változásokat idéztek elő az agrárvárosi társadalmak vezető rétegében is: a hármas tagolódású (gazdagparaszti, polgári, úri-tisztviselői) elit alkotó elemei közül teljesen eltérő okok következtében kettő helyzete alapvetően megváltozott. A fasiszta népirtás következtében a helyi társadalmak polgársága, kispolgársága és polgárosult értelmisége jóvátehetetlen veszteségeket szenvedett. Az új hatalmi viszonyok következtében megrendült az úri-tisztviselői réteg helyzete is. Soraikat már a front elől történt menekülés is gyengítette, majd még inkább az igazoló eljárások és a B-listázások. A helyi vezető réteg három alkotó eleme közül 1948-ig még a gazdagparasztság őrizhette meg legjobban a pozícióit, bár a földreformmal az ő helyzetében is fontos változások történtek. 30 Pl A 274. f. 15/62. Gyula polgármesterének jelentése. 1947. június 30. 31 TÓTH A. 1988. 90-96. 0. 32 SZABÓ F. 1980. 33 Pl A 274. f. 15/76. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának jelentése. 1946 május.
