Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 2. A paraszttársadalom átalakulása

társadalmában fontos pozíciókkal rendelkező, gyakran vezető szerepű réteg teljes felszámolása volt.107 Mint a 25 kat. hold feletti birtokkal rendelkezők kapcsán utaltunk rá, 1948 előtt ez a réteg az alföldi városokban jóval izmosabb volt, mint országosan. Még inkább megerősítik ezt az 50 kat. hold feletti, tehát a kifejezetten módos gazdákra vonatkozó adatok: 1949-ben az ország összes ilyen gazdaságának 1/3-a alföldi város határában terült el.'os Ez a réteg a számából és a kezén lévő földterület, állatállomány és gazdasági felszerelés nagyságából következő gazdasági ereje mellett az 1940-es évek végéig sokat megőrzött társadalmi hegemóniájából — magatartásmintái, értékrendje irányadónak számított különösen a kisebb agrárvárosok társadalmában — és politikai befolyásából is. Legkorábban azonban éppen ez utóbbi területeken kezdődött meg visszaszorulása, hiszen legismertebb politikai exponenseik egy része még a tulajdonképpeni „kulákpolitika" megkezdése előtt kiszorult előbb a Kisgazdapártból, e réteg 1944—1947 közötti fő politikai szervezetéből, majd magából a politikai életből is. Ilyen, országosan ismert, az FKGP-ben, majd részben a különböző ellenzéki párttömörülésekben tevékenykedő politikai figurák voltak például a debreceni Vásáry testvérek, a szegedi Nagyiván János, vagy a békési B. Szabó István.i°9 Az alföldi városok helyi politikai életében 1948 második feléig még — egyre gyengülő — szerepet játszó FKGP-szervezetek 1948—1949 fordulójára elvesztették politikai súlyukat, majd rövidesen megszűntek. Ahol pedig, mint Szeged-Alsóközponton (1950 végétől önálló községként neve: Mórahalom) a volt FKGP tagok a hatósági tilalom ellenére viszonylag rendszeresen továbbra is találkoztak, ott súlyos megtorlás vetett véget annak. Dobó Gyulát, az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az 1945-ben megválasztott parlament képviselőjét és a Kisgazdapárt volt helyi szervezetének további nyolc tagját az AVH 1953-ban letartóztatta. Két embert halálra (Dobó kegyelmet kapott), egyet életfogytiglanra és a többieket is súlyos börtönbüntetére ítélték, no Ezzel párhuzamosan gyors ütemben bontakozott ki a gazdagparasztság által képviselt értékrend, hagyományok és társadalmi ideálok visszaszorítása is. E réteg gazdasági korlátozása, majd lényegében teljes felszámolása 1949-től kezdve gyorsult fel. Annak illusztrálására, hogy ezt megelőzően milyen gazdasági erővel rendelkezett, érdemes egy nagyobb parasztgazdaság 1948. évi állapotát közelebbről szemügyre vennünk. Ez az árutermelésre berendezkedett makói gazdaság 98 kat. hold területen gazdálkodott. Gazdasági tevékenységében a növénytermelés játszott vezető szerepet, vetésszerkezetében a szemtermelés (búza, árpa, kukorica) mellett olyan kifejezetten piaci értékesítésre szánt növények játszottak vezető szerepet, mint a hagyma, a gyökér, a sárgarépa és a mák stb. Noha a felszereltségen és az állatállományon a harmadfél esztendő előtti háborús károk nyoma még érezhető 107 A kulákpolitika történetére Id.: ORBÁN 1968. és KÁvÁsr é.n. (1991). 108 1949. évi népszámlálás 3. 109 Részletesebben ld.: VIDA 1976. és IZSÁK 1983. A kisgazdapárti politikusok életrajzait ld. VlDA—VÖRÖS 1991. 110 HL. I. 0068/1953. sz. Dobó Gyula és társai perének ir.