Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)
IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 2. A paraszttársadalom átalakulása
zajló tömeges elvándorlásra, és az ugyancsak tömegessé vált, munkásvonatokkal — a rossz hírű „fekete vonatokkal" — zajló, munkásszállásokra irányuló ingázásra. Mi több, az első években az ingázók jó részét még munkásszálláson sem tudták elhelyezni; az 1950-es évek elején jó részük barakkokban, felvonulási épületekben nyert elhelyezést, vagy ágy- és albérletben húzódott meg. Az ország egyik első, erre a célra épült munkásszállóját az 1950-es évek végén adták át Szegeden ? 3 (ami egyébként a város gazdasági helyzete javulásának is jele volt). 2. A paraszttársadalom átalakulása 1949-ben az alföldi agrárvárosok lakosságának több mint fele élt a mezőgazdaságból. Ez az arány 1970-re a népesség alig több mint negyedére csökkent. Az 1949—1970 közötti időszakban az alföldi városokban lezajlott társadalmi változások közül kétségkívül ez volt az egyik legalapvetőbb, olyan, amely e városok jellegét is mélyen érintette. A mezőgazdasági népesség számában bekövetkezett változások a magyar társadalom egészében lezajlott, hasonló jellegű folyamatoknak képezték részét: 1949ben Magyarországon minden második, 1960-ban már csak minden harmadik, s végül 1970-ben csupán minden negyedik ember élt a mezőgazdaságból. Ez volt tehát az a történelmileg igen rövid időszak, amely alatt a keresők főfoglalkozását tekintve megszűnt a magyar társadalom agrárjellege. 74 A heves, a magyar társadalomtörténetben példátlan iramú foglalkozási átrétegződés hátterében, mint ismeretes, az extenzív iparosítás kibontakozása és a mezőgazdaság kollektivizálásának egyidejű megindulása állt. A keresők átrétegződésének az iránya (a mezőgazdaságból elsősorban az iparba, másodsorban egyéb gazdasági ágakba történő átlépés) ugyan megegyezett azzal, amely a legfejlettebb országokét is jellemezte, ám üteme sokszorosan felülmúlta azokét. Angliában 100, Németországban 80 év kellett ahhoz, hogy a mezőgazdasági keresők aránya az összes kereső feléről a negyedére csökkenjen, míg Magyarországon ez az 1949—1970 közötti 21 évben zajlott le!75 Ez a messze-messze túlhajtott ütem mással, mint az államnak a gazdaságés társadalomtörténeti folyamatokba történt durva beavatkozásával nem magyarázható. Ennek hatalmas társadalmi terheit pedig elsősorban a parasztság, illetve a belőle (felnőttkori mobilitással) kialakult úgynevezett újmunkás réteg viselte! Mivel 1949-ben az alföldi agrárvárosokban a mezőgazdasági népesség aránya nagyon közel állt az országos átlaghoz, s az 1950—1960-as években lezajlott átrétegződés is hasonló erősségű volt, ezért a mezőgazdasági népesség aránya 1949-hez hasonlóan 1970-ben is lényegében megegyezett az országos átlaggal. Különbözött azonban a városi népesség országos arányaitól. Míg 1949-ben az Alföld városi jog73 BÁRDOS 1960. 74 1970. évi népszámlálás 24. és 26. o. 75 Az angliai és a németországi átrétegződésre vonatkozó adatokat ld.: KOLOSI 1991. 12. o.
