Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

IV. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1948-1963 - 1. A gazdasági alapfunkciók átalakulása: az iparfejlődés problémái

komoly kísérletet arra, hogy az élelmiszergazdaság nagyarányú térvesztését megpróbálja megállítani, s a helyi gazdaságfejlesztésben egy, ezt a vertikumot is komolyan számításba vevő stratégiát érvényesítsen. Ilyen elképzelés megfogalmazására csak 1963 körül, Debrecenben távlati iparfejlesztési tervének'

2 kidolgozásakor került először sor, de ez sem helyi kezdeményezésre, hanem a központi gazdaságirányítás felfogásának módosulása következtében. (A szovjet export növekedésére hivatkozva javasoltak központilag nagyobb konzerv- és malomipari beruházásokat.) Az 1950-es években az alföldi városok vezetői az uralkodó gazdasági értékrendhez alkalmazkodva gép- és műszeripari beruházások telepítését próbálták elérni igen mérsékelt eredménnyel, mint azt Szentes város illetve az érdekében fellépni próbáló Csongrád megyei vezetés esete bizonyítja. Az egykori megyeszékhely 1955-re rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került; elsősorban a munkanélküliség volt nyomasztó. Ezért a megye első embere, Németh Károly, az MDP megyei PB első titkára mintegy a szentesiek kérését továbbítva az MDP KV Ipari és Közlekedési Osztályához fordult: tegyék lehetővé egy „kórházi felszerelés gyár" Szentesre telepítését, hogy a város lakossága helyben juthasson munkaalkalomhoz. Az MDP KV illetékesei azonban a kérést elutasították. így a város gazdasági hanyatlását, az elvándorlást és a nagy távolságra ingázók számának növekedését egészen az 1960-as évek elejéig nem sikerült megállítani, mikoris néhány új gyárat sikerült telepíteni, illetve a régieket bővíteni (KONTAKTA, Erőtakarmánygyár és Ruhagyár)'3 Egyidejűleg jelentősen növekedtek a városfejlesztésre, a közintézményekre stb. fordított beruházások is; míg az 1950—1960 közötti időszakban évi átlagban csak 2,6 millió Ft-ot fordítottak ilyen célra (összesen tehát 26 milliót), addig 1961 — 1964 között 84 milliót (évi átlagban 21 milliót).'4 Az 1940-es évek végétől az 1950-es évek második feléig Magyarországon nem publikáltak részletes, településenkénti adatokat tartalmazó gazdaságstatisztikákat, amelyek áttekintést adnának egyebek mellett a városok és községek ipari üzemeiről. Az OT és egyes szakminisztériumok által készített korabeli, egyes kisebb régiók iparáról készült tervelőkészítő elemzések, kimutatások, áttekintések'5 pedig nem egységes szempontok szerint készültek, s gyakran teljesen ellentmondanak egymásnak. Ezért különösen becses forrás az az összeállítás, amelyet 1952 végén a KSH készített az OT számára a 100 főnél több munkást foglalkoztató vidéki gyárakról, üzemekről és telephelyekről az augusztus 1-jei állapotot rögzítve.'6 Indokoltnak látjuk tehát, hogy az Alföld, s azon belül a 10 ezernél népesebb települések iparának helyzetét e forrás alapján összefoglalóan bemutassuk. A jelentés taxatív felsorolást tartalmaz, az iparcsoportok igen részletes bontásával. A tételes 12 UMKL EM ir. XXVI-D-8-c, 8. d. Debrecen iparfejlesztési terve (1963). 13 CsML CsMT VB jkv. 1964-10. Jelentés Szentes város Tanácsa VB tevékenységéről, 1964. október 20. Mindhárom üzem 1962—1964 kőzött létesült. Y

* U.o. 15 Ld. pl.: OT Tük. 481. d. Az I. ötéves terv telepítése. Értékelés az Országos Tervhivatal Beruházási Főosztályának munkájáról d. n. (1953). 16 OT Tük. 455. d. Thirring Lajos KSH főosztályvezető-helyettes átirata az OT-nak, 1952. december 23. Maga a kimutatás 20 oldal terjedelmű.