Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 5. Településpolitikai korrekciók 1957-1963

Az 1957—1963 közötti időszakban a vidéki és különösen az alföldi ipartelepítés terén a számos magas szintű (közöttük MSzMP kongresszusi) politikai állásfoglalás ellenére sem történt jelentős változás. 1960-ban például a minisztériumi iparban foglalkoztatottaknak továbbra is csak 9 %-a dolgozott az Alföldön.244 Ennek elsősorban az volt az oka, mint a gazdaságtörténet-írás már egy évtizede kimutatta, 245 hogy amíg a mezőgazdaságból tömegesen lépett ki a munkaerő, és igen kedvezőtlen szociális, munkavédelmi és bérfeltételek mellett is hajlandó volt a nemmezőgazdasági szektorokban elhelyezkedni, addig elsősorban a munkaerő vándorolt az ipari központokba és nem az ipar települt a munkaerőfelesleggel rendelkező (munkanélküliségtől sújtott) területekre. Jelentősebb változás csak majd e nagy munkaerőpiaci túlkínálat elmúltával, az 1960-as évek végétől lesz tapasztalható, mert ekkor a gazdasági döntéshozatali gyakorlatot meghatározó minisztériumi és nagyvállalati vezetés is keresni kezdi a szabad munkaerővel és bizonyos infrastrukturális fejlettséggel is rendelkező településeket, mint ipartelepítési helyeket. (Jellegzetesen ilyen településnek bizonyult több alföldi agrárváros is.) Ennek az 1960-as évek végén megélénkült vidéki ipartelepítésnek a jellegét, módját, az új termelő üzemeknek a nemzetgazdaság egészébe történt bekapcsolását azonban — miként egy közgazdasági elemzés találóan fogalmazott246 — inkább a kitelepítők, semmint a befogadók érdekei határozták meg. (Alacsony műszaki színvonalú, a munkavégzők egészségére és a környezetre egyaránt ártalmas üzemek telepítése,247 az országos átlagnál jóval alacsonyabb bérek mellett; a trösztösítés kereteiben megvalósított szervezeti, pézügyi és innovációs függőség; hagyomány idegen ágazatok telepítése és így tovább.) Ezek a sajátosságok jórészt arra vezethetők vissza, hogy az ipari decentralizáció gondolatának felvetése és felemás megvalósítása mindvégig központi kezdeményezésre, az érintett régiók vezetésének és főleg lakosságának a feje fölött, elképzeléseiknek és törekvéseiknek figyelmen kívül hagyásával történt. OT Tük. 34. d. Irányelvek... 1960. február 22. PETÓ—SZAKÁCS 1985. 613. O. PAPP 1986. 1373. o. PETÓ—SZAKÁCS 1985. 614. o.