Belényi Gyula: Az alföldi városok és a településpolitika 1945-1963 - Dél-Alföldi évszázadok 7. (Szeged, 1996)

III. A VÁROSFEJLŐDÉS POLITIKAI FELTÉTELEINEK GYÖKERES ÁTALAKULÁSA 1948 UTÁN - 1. Terület- és településfejlesztési politika 1949—1953

vita" formuláját (a városon belüli vita formulája helyett), hogy ezáltal saját magára, konkrétan a Belügyminisztériumra a döntőbíró szerepét oszthassa.65 Elsősorban e politika következményeként, részben azonban természetes településfejlődési folyamatok eredményeként 1945 és 1955 között 38 tízezer lakosnál népesebb alföldi település határában létesítettek egy vagy több új községet, összesen 74-et, amelyek együttes lakossága meghaladta a 200 ezret, földterülete pedig megközelítette a 800 ezer katasztrális holdat. 9. sz. táblázat A tízezer lakosnál népesebb alföldi városok határában 1945—1955 között alakult új községek megyénkénti csoportosításban^ A megye neve Az érintett városok és nagyközségek száma Az új községek Az érintett városok és nagyközségek száma száma lakosságuk száma Földterülete 1960-ban Az érintett városok és nagyközségek száma 1949 1960 Földterülete 1960-ban Bács-Kiskun 8 22 61 823 61 660 160 178 Békés 6 11 23 694 23 057 110 335 Csongrád 6 21 78 255 69 491 248 683 Hajdú-Bihar 6 4 8 954 9 774 51 294 Szabolcs-Szatmár 3 4 12 209 14 007 31 902 Szolnok 7 9 18 830 19 979 71 600 Pest megye alföldi területe 2 3 8 062 8 558 29 272 Összesen 38 74 211 827 206 426 793 264 Az új községek túlnyomó többsége az 1950-es évek elején alakult: 1950-ben 27, 1952-ben 28. Abban, hogy többségük a Duna-Tisza közén feküdt (a 74-ből 40) elsősorban Kecskemét és Szeged határának drasztikus megkurtítása játszott szerepet, hiszen mindkét város területén 9-9 új községet hoztak létre. Kettejük közül is Szegedet érte a nagyobb veszteség: 45304 lakos és közel 120 ezer katasztrális hold került át a kilenc új községhez.67 Ugyanakkor a tízezer lakosnál népesebb települé65 1948-ban a Városi Szemlében megjelent cikkében Deszkás János, az MKP Közigazgatási Osztályának vezetője így érvelt: a központi államhatalom beavatkozása „semmiképpen sem sérti az autonómiák jogkörét, hiszen magától értetőd (sic!), hogy az önkormányzatok vagy önkormányzati részek között felmerült vitás kérdéseket az állam dönti el". DESZKÁS 1948. Az adatok forrásai: 1949. évi népszámlálás 3.; 1960. évi népszámlálás. A táblázatban feltüntetett megyék adatait tartalmazó kötetei. Helységnévtár 1962. 67 Részletesen ld.: BELÉNYI 1981.