Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

REGESZTÁK

királyi ember Jakabnak, a csanádi kápt. karpapjának a jelenlétében három vásáron való kikiáltással hívta perbe őket 1331. december 7-én Csanádon, december 10-én Besenyőn, december 19-én (12-én?) pedig Révkanizsán. Miután Lampert, Pál mr. ügyvédje az újabb időpont, 1332. január 15e után 15 napot várt, és Miklós valamint János nem jelentek meg, az országbíró Kemecse birtokot Pál mr-nek ítéli, Teodor fiait pedig fővesztésre ítéli, és valamennyi birtokuktól megfosztja őket kétharmad részben az országbíró, egyharmad részben pedig Pál mr. javára. Az országbíró elrendeli, hogy a határjárás után Pál mr-t Kemecse birtokba Zalai Miklós fia Péter királyi ember az aradi kápt. bizonysága mellett iktassa be. Az aradi kápt. okleveléből, amelyet Nagy Balázs, Pál mr. ügyvédje mutatott be az országbírónak, kiderült, hogy Pál mr-t és rokonait (ld. az oklevelet) Kemecse birtokába ellentmondás nélkül beiktatták. D. in Wissegrad in quind fe. B. Georgii mart. 1332. Á.: II. János király 1570. december 1. > Báthori István erdélyi vajda 1572. május 29. (Dl. 322., NRA. 872. 65., 22. §) K.: Megj.: Fekete Nagy A. 132—138. 1333. március 7. Visegrád Pál országbíró tudatja, hogy amikor Serephil fia Tamás királyi ember a váradi kápt. emberének, Balázs papnak a bizonysága mellett a határjárás után a Szatmár megyei Lászlótelke, más néven Onad birtokba Csanád esztergomi érseket, ugyanazon hely örökös ispánját be akarta iktatni, Jakab fia Domonkos és Mihály fia János a birtok felére nézve ellentmondtak, ami miatt 1333. január 8-ra perbe lettek híva. Az első időpont címén elhalasztott ügyet február 24-én kezdték tárgyalni, amikor Miklós, az esztergomi érsek főjegyzője az alábbi módon adta elő Domonkossal és Jánossal szemben a tényállást: Amikor az érseket 1322-ben mint örökös nélkül elhalt ember birtokába beiktatták, nem mondott ellen senki. Nyolc év múlva akkor még egri püspökként tiltakozott Magyar Pál mr. beiktatása ellen, a király ekkor a Pál mr. részére tett adományt visszavonta, és a birtokot Csanádnak ítélte, ugyanakkor Pált az ügyben örök hallgatásra ítélte. Amikor Fülöp nádor Békés megye számára bírósági közgyűlést tartott, Csanád érsek, akkor egri püspök Onad birtokot más birtokai mellett magáénak mondta, és annak használatától mindenkit eltiltott, így a birtokot elfoglalva tartó Domonkost és Jánost is, akik a váradelőhegyi konvent nyílt ügyvédvalló oklevelét mutatták be, és a váradi kápt. privilegiális oklevelével bizonyították, hogy a birtok északi, Piskolt felé eső felét vásárlás címén bírják, a váradi kápt. egy másik oklevelével pedig bizonyították, hogy ezen birtokrésztől az érseket eltiltották, de erre vo-