Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

BEVEZETŐ

Katalin, Palatics János hitvese között éppen makói és tárnoki birtokaik miatt keletkezett per. A két fiútestvér Ferdinánd király pártjáról Izabella királyné mellé állt, és ezért 1559-ben elvesztették birtokaikat, közöttük a Makón lévőt is. A birtokokat Telegdi Gáspár és Bélavári János kapta. Telegdi Gáspárt nem tudjuk beilleszteni a család ágainak egyikébe sem, akárcsak Miklós fia Zombori Telegdi Istvánt, akinek ugyancsak jelentős birtokai feküdtek Csanád megyében az 1560-as években. A Zombori Telegdiek tehát az 1560-as években tűntek el férfi lemenő águkat tekintve a történelem színpadáról.

45 Csanád érsek Lőrinc nevű testvérének leszármazottai éltették legtovább a Telegdi ágat. Fiai: János és Tamás voltak. Tudomásunk szerint Tamás fiai: Péter és János nem hagytak maguk után férfi utódokat, velük Tamás ága kihaltnak tekinthető. Apa és fiai egyaránt birtokügyekben szerepeltek. Lőrinc másik fiának, Jánosnak csak egy Lőrinc nevű fia maradt. Lőrincnek ismereteink szerint szintén egy, János nevű fiú utóda volt, aki után két fiú maradt: János és Lőrinc. János fiága terjedt ki rövidebb időre, leányágon a 20. századig követhető nyomon. Jánosnak Ecsedi Báthori Erzsébettel kötött házasságából született István. Telegdi István jeles elődeihez hasonlóan beírta nevét a magyar történelembe. 1481-től 1498-ig mint erdélyi alvajda tevékenykedett. Ebben a tisztségében, miután egyesítette csapatát a szászok és székelyek seregével, fényes győzelmet aratott 1493-ban az Erdélybe törő Ali bég ellen a Vöröstorayi-szorosban. 1498-ban II. Ulászló udvarában tűnt fel. A király belső embereként több diplomáciai ügyben járt el. 1500 nyarán Franciaországban járt XII. Lajosnál, ő volt az, aki hírül vitte II. Ulászló csatlakozását a francia király, Velence és VI. Sándor pápa törökellenes szövetségéhez.

46 Ugyanekkor mint meghatalmazott (procurator) házasságot kötött II. Ulászló nevében Candalei Annával, XII. Lajos unokatestvérével. E fontos szolgálat elismeréséül a francia király 1502. május 24-én Blois-ban a családi címert francia címerként adományozta Telegdi Istvánnak. II. Ulászló továbbra is igénybe vette diplomáciai szolgálatait. 1503-ban részt vett Sándor lengyel király és a moldvai vajda közötti viszály rendezésében, 1506-ban pedig ő képviselte uralkodóját Zsigmond lengyel király koronázásakor. Eközben birtokainak gyarapításáról sem feledkezett meg. 1508-ban pedig családja és unokaöccse számára a királyól új adománylevelet nyert birtokaira, köztük a Csanád megyeiekre is. 1507-ben szentelték fel azt a díszes templomot, amelyet Szent István tiszteletére emeltetett Telegden. Ekkor készíttette a művészettörténeti könyvekből is ismertté vált sírkőlapját, amelyet az egyház szentélyének déli falába helyeztek el. 1509 után lett kincstartó. E tisztségét haláláig megtartotta. 1514-ben a királyi tanács ülésén *j Uo. 167-175. 40 Uo. 176—177. Magyarország történeti kronológiája. I. Bp. 1981. Szerk.: SOLYMOSI LÁSZLÓ. 326.