Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572 - Dél-Alföldi évszázadok 6. (Szeged, 1995)

BEVEZETŐ

tiltakozások, fellebbezés, elűzés és perújítás csak fokozatosan, a 14. század második felétől honosodtak meg.

15 A magyarországi törvénykezés fejlődése és változásai hosszantartó folyamatokban mentek végbe, de voltak olyan időszakok, amelyekben főképp a törvénykezés szervezetében egyszerre gyors változások következtek be. Gondoljunk csak Mátyás király reformjaira és a Jagelló kori országgyűlések jogszolgáltatást érintő törvényeire. Az említettekhez hasonló volt az 1324-es és 1325-ös év, amikor az ország egységének és a belső békének a megteremtése után I. Károly király állama kiépítésének jegyében többek között törvénykezési reformot hajtott végre. 1324. március 25-én kiadott oklevelében a vajdai bíráskodás alól kiemelt, mentességet kapott nemeseket érvénytelenítve korábbi felmentéseiket visszahelyezte az erdélyi vajda joghatósága alá, és a mindenkori vajda törvénykezési jogát visszaadta hivatkozva arra, hogy Farkas fia Tamás vajda, egyébként a király egyik leghűségesebb és ezáltal egyik legkedveltebb híve az erdélyi ügyket igazságosan intézi. Csak a hűtlenek birtokainak adományozását valamint az erdélyiek és más országrészek lakóinak peres ügyeit tartotta meg a maga illetve az országbíró számára.

16 Magunk részéről azt a törekvést, hogy az erdélyi nemesek igyekeztek exemtiókat szerezni a vajdai szék alól azon törekvésükként fogjuk fel, hogy hátrányos helyzetüktől kívántak szabadulni, és olyan jogokkal kívántak rendelkezni, mint az ország többi nemesei. Ha a közvetlenül udvari bíróságokhoz tartozás jogát nem is adta meg számukra I. Károly király, hiszen tanácsadóitól nagyon jól ismerte az Erdélyben élt szokásjognak a belső országrészekétől eltérő vonásait, az erdélyi nemesek országos nemessé fejlődését még ugyanezen év december 21-én döntő lépéssel segítette elő. Reud-i Chech György és Wos Miklós kérésére megszüntette a számukra kötelező vajdai adókat: a beszállásolást, az élelmiszeradót és az egész- vagy fél fertónyi pénz járandóságot. A király számára azonban, ha jelképesen is, megmaradt a beszállásolás adója.

17 Magát az oklevelet oly fontos jogbiztosító iratnak tartották, hogy később egy, az erdélyi és partiumi nemesek jogairól szól hamis oklevél elkészítéséhez mintaként szolgált.

18 Károly Róbert király lépéseiben következetes volt, mert az Ákos nembeli Mikch szlavón bán, a királynak ugyancsak hű embere, kérésére 1325. július 5-én kiadott oklevelében megszüntetve a korábbi mentességeket minden, bármely kiváltságú, állapotú és állású embert a bán törvénykezési fennhatósága alá rendelt, azaz visszaállította a szlavón bán joghatóságát.

19 Miután hatalma megszilárdult, és az ország távolabbi területeit hű bárói kor15 Uo. 400-412. 16 Ani. Okit. VII. 127. sz., HAJNIK IMRE 1899. 122. 17 Anj. Okit. Vffl. 553. sz. Magyar fordítása: KRE 139-141. 18 Anj. Okit. VIII. 554. sz. 19 KRE 143-144., HAJNK IMRE 1899. 134.