Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET

minden 400. esztendő múlva 3 beiktatott napokat kell kihagyni a kalendáriumból. Meghagyta azt is, hogy a húsvét ünnepe ezután az általa kiadott cyclusok szerént legyen meghatározva. A Gergely pápa parancsolatjára a kathólikusok mindjárt bevették ezt az új kalendáriumot, de a protestánsok szinte 17 esztendeig nem vették ezt be. Nevezetesen a mi országunkban a barsi, abaújvári, zempléni, ungvári, ugocsai, beregi, szabolcsi, bárányi, pesti, túri, makói, károli, máramarosi, érmellyéki, nagybányai, szathmári, szilágyi, váradi, debreceni esperességnek a Nagykárolyban tartott synodusban 1591-ben ez ellen protestatiót írtak ilyen titulus alatt: „Judicium Ecclesiarum ex Verbo Dei in Hungária Reformatorum, quo rationes solide redduntur, quo minus Gregorianum Calendarium, in Ecclesia accepíari possit, in Synode Carolina. Anno 1591. 10. Febriarii."

53 — Ezt főképpen azért nem vették bé, mert a pápa parancsolta, kitől ők függeni teljességgel nem akartak. — A haza is csak 1599-ben vette be, kijelentvén, hogy ezt nem a pápa, hanem egyedül a király parancsolatjára cselekeszi. Magyarországban 1475-ben kezdettek először kalendáriumot nyomtatni, az előtt csak a missalékban, breviáriumokban, evangeliariumokban voltak a kalendáriumok betéve. — Az első kalendáriumot készítette Királyhegyi János (Johannes Regiomontanus) aki Mátyás királynak a budai várban astronomusa volt. Ennek a tanítója volt Bécsi Matheseos professzor magyarországi s Feketevárosi György, aki a hazájáról Purbach nevű helységről, mely a Fertő vize partján van, nevezte magát Purbachiusnak is. Ezek hát ketten vizsgálás alá vették a természeti és ekklésiai esztendőt, és nagy különbséget találván a kettő közt, arra határozták magokat a fent említett 1475. esztendőben, hogy egy 38 esztendőre szóló kalendáriumot készítsenek, mely elkészülvén Mátyás királynak kinyomtatódott, melyért Mátyás király 8000 arannyal ajándékozta meg őket, és azon kívül Királyhegyinek 200 arany forint esztendei pensiot rendelt. Ezen első kalendáriumból egy 12 arany forinton kelt el, mely hasznot Olaszországban könyvnyomtató Trapesuntius fiai, hogy magokévá tehessék, a jó Királyhegyi Jánost méreggel elvesztették 1477-ben. 1580-ban Heltai Gáspár a Királyhegyi János kalendáriumát magyarul adta ki, és ezt Cisionak nevezte. Hasonlatosképpen 1610-ben Molnár Albert a Hannóviában kinyomtattatott Imádságos Könyve eleibe tett Magyar Kalendáriumát Ciso Jánosnak nevezte. Ezt a nevét vette a Kalendárium ezen deák verstől: „Cisio Janus habét" etc.

5i mely azt tette, hogy Januárius első napján legyen a Circumcisio ünnepe, melyet a magyarok kiskarácsonynak neveztek. 1620-ban Fröhlich Dávid késmárki fi készített először a sziléziaiak, 1623-ban pedig a bavarusok számára kalendáriumot, mellyel azok szinte 50 esztendeig éltek. Ezen kalendáriumoknak kinyomtattatások előtt való időkben a napokat a magyarok nem a hónap számjai, hanem a névnapok által szokták vala kijelölni, például Márton nap után való kedden, Szent Dorottya ünnepe után való csütörtökön, virágvasárnapján stb. A kalendáriumokban fel voltak téve az esztendő