Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - Bevezető
Családi neve Kis Bálint családi nevét egy „s"-el kell írnunk. Fennmaradt oklevelek — a kor kialakulatlan helyesírása miatt — néhányszor két „s"-el írják, de többnyire „KIS"-ként örökítik meg. A debreceni református kollégiumi felsőbb iskolai tanulmányai megkezdésekor nevét Kiss-nek írták. Ő maga viszont 1795. január 22-én, a vésztői rektorságra kibocsátása alkalmával, mint akadémiai jelölt az iskolai törvényeket „Valentin Kis" néven írta alá. Leveleit 1840 tájáig Kis névaláírással látja el, ezután már kétféleképpen. Szoboszlai Pap István püspök „Kiss"-nek írja. Az egyházmegyei iratokban és mutatókban következetesen „Kis Bálint" néven találjuk. Vésztői születésekor 1772. december 9-én, valamint Szentesen 1853. március 25-én történt halálakor az egyházi anyakönyvek „Kis Bálint" néven jegyezték be. A lexikonok sem következetesek családi neve írásában. A XIX. század közepén készült Ismerettár (Pest, 1862) még „Kis Bálint, szentesi református pap, magyar akadémiai tag"-ként szerepelteti kiemelve „erkölcshittani, nyelvészeti és régészeti munkái"-t. A későbbi lexikonok — az 1895-ben közreadott Pallastól kezdve napjainkig, beleértve ZOVÁNYI JENŐ Egyháztörténeti Lexikonát és az 1980-ban kiadott Magyar Néprajzi Lexikont, — a „KISS" családnevűek közé sorolják 6 . E kötetben nevét KIS BÁLINT-nak írjuk.
