Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - I. KÖTET

latokról, az apostoli credóról, az imádságról, a sacramentumokról, a gyónásról a keresztyéni szabadságról. Hogy ő még ekkor a catholicizmusból egészen kitisztulva nem volt, azt maga is elismeri, midőn így ír: Rövid nap, ha életemet Isten megtartándja, és ennyi scholai gondtól megszabadítánd, ezekről nagyobb könyvet írok, ahol mindeneket sok helyekkel megbizonyítok, ezért eddig ezt, minden ember jó néven vegye én tőlem, és kevés botránkozásimért, hogyha valahol valakit találánd, mindeneket ne szidalmazzon. — Meddig lakott itt, s hová lett nem tudhatni. A reformáta vallásnak második nevezetes tanítója volt vidékünkben: Ozoray Imre. Ozora Tolna vármegyében a Sió partján van, nem messze Horhihoz, a híres Mélius Péter hazájához. Bizonytalan, ha atyafiságban volt é azzal az Ozoray Pipóval, vagy Füleppel, aki jeles virtusai által csizmadiaságból temesi főispánságra emelkedett Zsigmond király idejében, és akinek Borbála nevű leányát vett el Enningi Török Imre 1423-ban, és akivel az a mi részünkön is sok szép jószágokkal nyert. Hanem az bizonyos, hogy ő 1530-ban ment fel Wittembergába Csuda Demeterrel, Erdélyi Simonnal, és Túri Literartus Lukáccsal, Luthernek, Melánchtonnak és Velkuriónak hallgatásokra, amint ezt előadja Laskói Csókás Péter (Petrus Monedolatus Laskói) De homine, magnó illó in rerum natura miraculo,

7 írt tractatusa eleibe tett ajánló levelében, melyben 1522-től fogva 1586-ig a wittembergai académiában tanult magyarok neveit az académia matriculájából kiírva előadja. Lejövén académiáról egy esztendei ott tanulása után 1531-ben elsőben is lett békési pappá és tanítóvá, és annak a városnak reformációját elvégezte, melyet a Katona Gelei István Anonymus írója így ád elő: „Békésium reformavit Emericus Ozoray tempore magnificorum dominorum Nadányi et Massai."

8 — Ez is írt egy könyvet, melynek titulusa ez: De Christo et Antichristo:

9 melyről alább bővebben írok. Harmadik nevezetes tanítója és terjesztője volt a reformáta vallásnak a mi vidékünkben: Túri Lukács, aki Ozorayval együtt volt 1531-ben Wittembergában. Hazájáról nevezte ő is magát Túrinak, amint a wittembergai matriculában is beírta magát. — Litteratusnak pedig vagy szép tudományáért neveztetett, mert a régiek akik valamit tudtak, azokat litterátusoknak, deákoknak szokták nevezni, vagy pedig ez néki famíliái neve volt. így neveződött a Mágócsi Gáspár nagyannya Litterati Erzsébetnek, aki 1500 táján élt. így neveztetett 1553-ban a debreceni nótárius Litterati Mártonnak. — Melyek voltak azok az akklésiák, kiket az a férfiú reformált, hol lakott, hol hólt meg, nem tudjuk. Negyedik nevezetes tanító volt vidékünkben a reformáció elein: Sztárai Mihály, akit Csécsi János pataki professzor Sztáriból, Baranya vármegyéből valónak mond lenni, amidőn Sinai Miklós esztári finak állítja Bihar vármegyében, consiliarius Szírmay pedig a Zemplén vármegyei híres nemes