Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - Tudományos munkálkodásban

E két utóbbi nagy terjedelmű munkájából e kötetben kiadásra kerülő részletek önmaguk vallanak értékükről. Méltatását 1971-ben és 1973-ban Filep Antal végezte el és Kis Bálintot a néprajz úttörő tudósai közé iktatta. A szentesi református egyházközség históriája tanulmányozása után írja: „Kis Bálint szövegének fokozott egzaktságra törekvése, pontos földrajzi és időbeli meghatározottsága, tudatos historizmusa adja meg a kor átlagánál magasabb rangját. Sajátos, hogy akár a város múltjáról, akár a jelen népéletéről szól, a társadalmi reformer, a közösségalkotó tudatos vezetőjének a hangja üti meg a fülünket."

59 Ugyan ő fogalmazza meg: „Kis Bálint az alföldi népélet-kutatás úttörője" című tanulmányában: „Munkájának egésze, de különösen a békés-bánáti monográfiája, Szentesnek, mint dél-alföldi mezővárosnak összefoglaló jellemzése az Alföld megismerése szempontjából sem kis jelentőségű. Az Alföld tudományos feltárásának történetében jeles hely illeti meg önmagában is, de feltételezhető egykorú hatása." E néprajz-történészi értékelés nyomán vált Kis Bálint forrásfeltáró munkája és szorgalma országos jelentőségűvé. Az Alföld történetével foglalkozó tudósúttörők között — Tessedik Sámuel mellett — megérdemelt helyre került. Méltóan ünnepelte hát Szentes város könyvtára és a református egyházközség Szentesen 1987. december 4-én rendezett kiállításán Kis Bálint lelkészt és festőművész fiát. Kiadásra kerülő történeti munkája részletei közül különös érdeklődésre tarthat még számot napjainkban fellendülő — még elhanyagolt — tudományos kutató munka: a mentalitás történet. Kis Bálint — habár nem tudatosan —jó érzékű figyelemmel e téren is jelentős búvárlónak bizonyult. Életrajzi adatai nemcsak történeti és néprajzi adalékok, hanem egyházi, világi vezető személyekről, gyülekezeti tagokról, gondolkodásukról, szokásaikról, észjárásukról, testi-lelki alkatukról nyújtott rajzolatok, melyek számos új adattal gazdagítják e témakörben kutatók számára a reformkor személyeinek behatóbb megismerését. Kis Bálint sokirányú szolgálata összefoglaló értékelését ma sem végezhetnénk el méltóbban, mint tette azt SZOBOSZLAI PAP ISTVÁN tiszántúli püspök Kis Bálint 81 esztendős korában történt elhunytára, 54 éves lelkipásztori szolgálatára emlékezve 1853. április 2-án tartott egyházkerületi közgyűlésen: „Hűséggel, folytonos kedvességben szolgáló lelkipásztor, a békés-bánáti egyházmegyében 17 éven át szeretve tisztelt esperesét, szent vallásunk egyik ernyedetlen buzgalmú szolgáját, összes egyházunknak egyik erélyes bajnokát, kerületbeli egyházkormányunknak egyik hatályos tényezőjét, a tudományosságnak általában, főleg pedig a nevelés szent ügyének még késő napjaiban és vég percig, fáradhatatlanul munkás barátját, mint szintén tiszta jellemű és emelkedettebb lelkű embertársainknak egyikét" vesztette el egyházunk. „Hiszem — fejezi be az egyházmegyének is megküldött sorokban a püspök — hogy úgy maradandó az ő tisztelt neve, amilyen huzamos oly hű és hasznos szolgálatainak, mint szintén nagy számú érdemeinek tisztelő emléke."

60