Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

ment, feküsznek: Szálai Pál prédikátor, Szabó Sándor jegyző, középen, ahol a temető ajtaja volt. Ez a temető már most egészen puszta. [1836!] A másiknak he­lyén pedig épültek a Hajdú István, Jelenti Mihályné, Becsák Péter és Balog Mi­hály házai, melyek észak felől a vásárállást határolták. A negyedik temető az Alsópárton, a városon kívül, a Szegvári út mellett levő, melynek a végibe esik az epreskert. Ez a temető megvan még most is régi állapotjában, azaz temetnek még bele. [Mikor pusztává vált ez a temető, szántóföldként műveltette az egyház, 1918 körül eladta. 1990-ben a város legdélibb része arra is kiterjedt. Gógány utca, Lavotta utca.] A másik 3 temetőbe 1812 után nem temetkeztek. Az úgynevezett felsőpárti temetőbe utolsó nevezetes személy volt Csák Sámuel, bíróságot és gondnokságot viseltjeles ember, akit ide 1811 február utóján temettek. A Vásár­téri északi temető még ezen század elején elhagyódott, de a Nagyvölgy innenső partján levő déli temetőbe még 1808. november 4-én temették Szabó Sándor jegy­zőt s még azután is egész 1811-ig temetkeztek oda. Azért hagyódtak el ezek a temetők, mert a környékük házhelyeknek lett kiosztva s minthogy városba te­metkezni nem lehet, megintődtek egyházunk tagjai, hogy többé oda ne temet­kezzenek. 1811-ben tavasszal a méltóságos uraság, Verner József esküdt tímár mester által, az én és Balogh István gondnok jelenlétében kimérette a Nagyvölgy túlsó partján levő temetőt a Fábiáni út mellett s még ezen a tavaszon nagy rész­ben körül is árkoltatott. Szekeres István volt a legelső prédikációs halott, akit ebbe az újonnan felfogott temetőbe temettek. Az ő temetése 1811. november 11-e volt. A következő 1812. április 27-én temetődött ide T. Gyarmati Ferenc lel­kész. Csősz fogadódott mind ebbe, mind az Alsópárti temetőbe, kiknek köteles­ségükké tevődött a temető árkainak igazítása és a temetőnek a jószágtól való oltalmazása. Ennek az a haszna van, hogy a temető tisztességes állapotban tar­tatik és hogy annyi széna terem benne, hogy azzal az egyház lovai esztendőn által beérik. Mindjárt az első esztendőkben ültettünk ezen új temetőbe akác és egyéb fákat, de a föld keménysége miatt ezeknek nevelésében és szaporításában kevésre mehettünk. d) A toronyban van 3 harang. A nagyobbik készült 1799-ben, nyom 11 mázsát, öntődött Pesten. Felül ez van rá kidomborodó betűkkel öntve: Goss Mich. Johann Kol. in Pest 1799. Alól ez: A Szentesi Reform. Ekklésia öntetté 1799. Ez a nagyobbik harang készült abból az eltört fülű 9 mázsás és 60 fontos harangból, melyet egy Musztyán Miklós nevű vándorló oláh cigány harangöntő 1794. má­jus 7-én a Kurcán túl öntött, belevesztegetvén több anyaggal együtt az egyház azon régi harangját, mely 1638-ban öntetett volt. — Ez a régi harang Bődről került 1700 elején, a tatárpusztításkor 1679-ben ezt a Tiszába vetették, onnan ha­lászta ki Sándor István. A második harang 5 mázsás; készült 1732-ben. Kidomborodó betűkkel van ránötve: „Sacra szentesiensis Ref. Ecclessia, ex syncera erga Deum habita Devo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom