Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet
ment, feküsznek: Szálai Pál prédikátor, Szabó Sándor jegyző, középen, ahol a temető ajtaja volt. Ez a temető már most egészen puszta. [1836!] A másiknak helyén pedig épültek a Hajdú István, Jelenti Mihályné, Becsák Péter és Balog Mihály házai, melyek észak felől a vásárállást határolták. A negyedik temető az Alsópárton, a városon kívül, a Szegvári út mellett levő, melynek a végibe esik az epreskert. Ez a temető megvan még most is régi állapotjában, azaz temetnek még bele. [Mikor pusztává vált ez a temető, szántóföldként műveltette az egyház, 1918 körül eladta. 1990-ben a város legdélibb része arra is kiterjedt. Gógány utca, Lavotta utca.] A másik 3 temetőbe 1812 után nem temetkeztek. Az úgynevezett felsőpárti temetőbe utolsó nevezetes személy volt Csák Sámuel, bíróságot és gondnokságot viseltjeles ember, akit ide 1811 február utóján temettek. A Vásártéri északi temető még ezen század elején elhagyódott, de a Nagyvölgy innenső partján levő déli temetőbe még 1808. november 4-én temették Szabó Sándor jegyzőt s még azután is egész 1811-ig temetkeztek oda. Azért hagyódtak el ezek a temetők, mert a környékük házhelyeknek lett kiosztva s minthogy városba temetkezni nem lehet, megintődtek egyházunk tagjai, hogy többé oda ne temetkezzenek. 1811-ben tavasszal a méltóságos uraság, Verner József esküdt tímár mester által, az én és Balogh István gondnok jelenlétében kimérette a Nagyvölgy túlsó partján levő temetőt a Fábiáni út mellett s még ezen a tavaszon nagy részben körül is árkoltatott. Szekeres István volt a legelső prédikációs halott, akit ebbe az újonnan felfogott temetőbe temettek. Az ő temetése 1811. november 11-e volt. A következő 1812. április 27-én temetődött ide T. Gyarmati Ferenc lelkész. Csősz fogadódott mind ebbe, mind az Alsópárti temetőbe, kiknek kötelességükké tevődött a temető árkainak igazítása és a temetőnek a jószágtól való oltalmazása. Ennek az a haszna van, hogy a temető tisztességes állapotban tartatik és hogy annyi széna terem benne, hogy azzal az egyház lovai esztendőn által beérik. Mindjárt az első esztendőkben ültettünk ezen új temetőbe akác és egyéb fákat, de a föld keménysége miatt ezeknek nevelésében és szaporításában kevésre mehettünk. d) A toronyban van 3 harang. A nagyobbik készült 1799-ben, nyom 11 mázsát, öntődött Pesten. Felül ez van rá kidomborodó betűkkel öntve: Goss Mich. Johann Kol. in Pest 1799. Alól ez: A Szentesi Reform. Ekklésia öntetté 1799. Ez a nagyobbik harang készült abból az eltört fülű 9 mázsás és 60 fontos harangból, melyet egy Musztyán Miklós nevű vándorló oláh cigány harangöntő 1794. május 7-én a Kurcán túl öntött, belevesztegetvén több anyaggal együtt az egyház azon régi harangját, mely 1638-ban öntetett volt. — Ez a régi harang Bődről került 1700 elején, a tatárpusztításkor 1679-ben ezt a Tiszába vetették, onnan halászta ki Sándor István. A második harang 5 mázsás; készült 1732-ben. Kidomborodó betűkkel van ránötve: „Sacra szentesiensis Ref. Ecclessia, ex syncera erga Deum habita Devo-