Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

Hetedik rész IV. szakasz A kántor lakóházáról Azon az udvaron, melyen lakott a kántor ezen XIX. század első negyedében, csak a templom felől való nagyobb szoba volt lakásra alkalmas, mely Bazsó Mihály gondnoksága idején 1786-ban építődött Katona Mihály kovácsmester által. A kéményt tartó bolthajtások megvetemedtek, a hátsó falat annyira kinyomták, hogy már alatta járni nem volt bátorságos. 1799-ben ugyan Lakos János gondnok kőoszloppal megtámaszttatta, de ez sem használt. A cselédház és kamra még a régi Borbély Mihály építése volt, akitől vette ezt a házat az ekklésia a kántorok számára. Elült egész alacsony padlású apró ablakú házacska volt, melyben Mezei Péterné férje halála után való télen aprójószágot tartván azok annyira elkeverték a földjét, hogy kellemetlen szagát ki nem lehetett pusztítani, a teteje is megavult, azért szükséges volt a javítás. 1824-ben tehát Lakos Mihály gondnok idejében az ekklésiai elöljáróság rendelése szerint ennek a teteje egészen lebontatott, a konyha, cselédház, kamra újonnan rakatott, földje feltöltetett, s egészen új tető alá vétetett, s most már becsületes lakóhely. Míg ez elkészült, házat bérelt az ekklésia ns Borsos Józsefnek a nagy paróchia szomszédságában levő udvarán.