Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - Lelkészi szolgálatban
alkotásánál és a lelkészi vizsgák szabályrendeletének előkészületeinél figyelembe vette az egyházkerület. Egyházkormányzói figyelmét nem kerülte el a segítségre szorulók gondjainak. felvétele sem. Szentesen már 1818—1819-ben az elesettek, koldusok, szegények részére ispotályt építtetett és segédesperesi beiktatása után első intézkedése volt a lelkészözvegyek és árvák gyámintézeti tervének elkészítése. Tervezetét az egyházmegyei közgyűlés 1837. április 3-án fogadta el. 37 Kis Bálint nevét a lelkészi gyámintézet egyházmegyei és egyházkerületi szinten történő megvalósítását szorgalmazók közt első helyen említhetjük. A Tiszáninneni Református Egyházkerületben Szemere Bertalan tervezete 1839-ben vált valósággá. A tiszántúli lelkészözvegyeket és árvákat segítő egyesület 1840-ben alakult. A Protestáns Árvagondozó Egyesület 1859-ben készítette el szabályzatát. Végül az Országos Református Gyámintézet az 1881. évi zsinat végzésére alakult meg. Egyházkormányzói munkáját minősíti egyházi folyóirat alapítását kezdeményező indítványa, melyet 1841. augusztus 16-án terjesztett az egyházkerületi közgyűlés elé. 38 Ebben egy egyházi és iskolai értekezéseket közreadó folyóirat „munkába vételét" kérte. Részletesen kifejtette a folyóirat tartalmát, célját, hasznát, a szerkesztői közösség alakulását, a folyóirat formáját, a kiadás helyét, a forgalmazói árát és címét. Kiadási helyéül Debrecent, a véghezvitel megindítására pedig küldöttség kinevezését javasolta. Az egyházkerület egy évvel később 1842. október 6-án foglalkozott ugyan tervével, de a református folyóirat megalapítása nem járt sikerrel. Közben Pesten 1842-ben napvilágot látott a „Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő" 39 , s 1848-ig működött. Egyházkormányzói hivatalában jelentős volt hazafiúi és társadalomformáló magatartása, tényleges részvétele az 1848. évi eseményekben. 1848. április 17-én az egyházmegyei közgyűlésen tartott felolvasásában a haza és a törvények tiszteletére intett mindenkit. Ekkor már V. Ferdinánd berekesztette az utolsó magyar rendi országgyűlést és megalakult az első független magyar kormány. A kormány Pozsonyból Pestre helyezte át székhelyét, a megyei elöljárók távoztak, s főispáni helytartók léptek helyükbe. Az egyházmegye szomszédságában Karlócán szerb vajdaság alakítását kezdeményezték. A körülmények forradalmi átalakulása higgadt, bölcs irányítást kívánt. Nem véletlen, hogy 1848. június 3-án az egyházmegyei közgyűlés Kis Bálint esperesét küldi a budapesti vallásügyi értekezletre egyházmegyei képviselőként. A június 5-án Pesten összeült országgyűlésen folyó vitákból Kossuth került ki győztesen. Neve összeforrt a szabadság eszméjével. Az egyre radikálisabbá váló hangulatban a vallásügyi értekezlet háttérbe szorult. Kemény támadás érte a „vaskalapos esperesek"-et, a kálvinista konventet. 40 Kis Bálint Széchenyi elgondolásának híveként nem vált harcos egyéniséggé, megmaradt békességet munkáló, a tudomány fejlődésén és a társadalom felemelkedésén fáradozó pásztornak. Helyesen látta ezt Vajda Sámuel hódmezővásárhelyi lelkész,
