Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

lelkét pedig elveszti, — azt mondja a mi főtanítónk. — Által is látták ennek szükséges voltát eleitől fogva az emberek, hanem minden időbeliek igyekeztek azon, hogy azokat az igazságokat, jó intéseket, melyeket vagy atyáiktól hallottak, vagy tapasztalások után tanultak, gyermekeiknek, maradékaiknak átadhassák, így cselekedtek régen a pátriárkák, próféták, ezen célra törekednek ma is minden jó lelkű tanítók. — Örömünkre szolgálhat és Isten iránt való hálára serkenthet annak meggondolása, hogy mi közöttünk is az emberi léleknek a tudományokra és jó erkölcsökre növekedésének segítő eszközét: az iskolákat fenntartatta és mostani szándékunk által reménységünket éleszti afelől, hogy maradékainkat ezen jótól meg nem fosztja. Tegyük le hát ezen újonnan épülendő iskolának fundamentumát azzal a meg­győződéssel, hogy ez a teendő költségünk drága öröksége fog lenni unokáinknak. Tegyük le azzal a meggyőződéssel, hogy ezt helybenhagyja az Isten s megsegít ennek felépítésében, és ezzel a bizalommal emeljük fel lelkünket Őfelségéhez s Megváltónk példája szerint könyörögjünk." Következett egy alázatos, az épít­kezés jó eredményéért és érte fáradságot vállalni kész elöljárókért, alkalmas ta­nítókért való szép imádság. Ekkor tevődött le általam a délkeleti szegletnél az első fundamentumtégla, mely téglának az oldalát egy colnyi mélységre kivájta a kőmíves mester, úgy hogy az olyan volt, mint egy vályucska, ebbe tevődött egy olajos papírba takart ón táblácska, melyre ezek voltak jó mélyen bemetszve: „A szentesi refor. ekkla épít­tetett itt oskolát MDCCCIII-ban, amikor prédikátorok voltának T. Kis Bálint, és interimalis (a rendes lelkészi állás betöltéséig helyettesítő) T. Szokolai József. Főbíró: Balog István. Curator: Miketz Mihály. Tanítók: Csó István, Piritsi József; Esküttek: Dobosi János, Sarkadi János, Csák Sámuel, Lakos János, Sós Péter, Keresztes János; Nótárius: Szabó Sándor. Vicecurator: Balog István; Meister: Jaunerik Ferenc. Első oskolás Gyermek: Rátz János. — Református lelkek száma 8629. Oskolás gyermekek száma: 236." Ezen táblácskára tevődött egy Lipót korabeli „márjás", egy Mária Terézia kori krajcár, II. József császár krajcárja, I. Ferenc császár két garasa, egy dénár, egy fél krajcár, egy tizenkettedrész krajcár, egy lengyel kr és egy szász pfenning. Eze­ket befedte a kőmíves mester. Tett fundamentom téglát másodikul az interima­lis prédikátor, azután az elöljárók, iskolai tanítók, azután a nép közül valók, utoljára az iskolába járó fiúk és lányok, azután folytatódott a rendes építés a kő­művesek által. A következett vasárnap, mely április 3. napja volt, meghirdetődött a templom­ban az iskolákra való adakozás, melynek beszedésére a város különböző részeibe becsületes emberek voltak kirendelve és ezek összeszedtek 1502 Frt 6 krt 1804­ben jött be önként való adakozás 227 Frt 20 kr, 1805-ben pedig 122 Frt, összesen 1851 Frt 26 kr. A többi költség az ekklésia adójából telt ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom