Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - Kis BÁLINT: A szentesi reformáta ekklésia históriája. A szentesi reformáta ekklésia állapotja (Szemelvények) - Második kötet

séget gyalázó munkát nem is vállalja. Fischer e tanácsát sokat helybenhagyták, sokan nem. Által hívták tehát vásárhelyi kőmíves mester Jauernik Ferencet, aki a fiú iskolát készítette. Ez a ceglédi módú kitoldást felvállalta, rajzot készített és 1807-ben május 9-én a fundamentom letevődik, és a következett napokban a föld színéig fel is rakódik, de a további építést a tégla nem léte megakadályozta. A mélt. Uraság ugyanis téglát égettetvén akkori tiszttartó Halász József nem engedte meg a kurátornak, hogy helybeli emberekkel veressen és égettessen téglát. Máshonnan volt kénytelen ehhez értő embereket szerezni. Hozatott is először Makóról holmi tolvaj fajtákat, akik egynéhány forintot felvévén egyenként elszökdöstek. Azután Orosházáról hozatott ide Pongor nevű ember, ez összesen 50 000 téglát égetett ki. Ez idő alatt jobban gondolóra vévén ekklésiánk tagjai és elöljárói a Fischer tanácsát, más idegenek is, nevezetesen T. Kuti Ádám esperes annak követését ajánlván egy presbiteri gyűlésben, melyen az előkelőbb lakosok közül is számosan jelen voltak, a szavazatok többsége a Fischer tanácsa követését állapította meg. Küldöttség által megnézetvén a szarvasi és akkor épülő gyomai templomokat, a gyomai templom formája jobban megtetszett, annál fogva Fischerre rábízódott, hogy a gyomai templom formájára 12 öl szélességű és 24 Öl hosszúságú templomra készítsen tervrajzot és költségvetést. Ez meg is lett, és véle az alku így tevődött: A beadott rajz szerint az egész templomnak minden kőmíves munkáját elkészítteti 14 000 Frt folyó pénzben. Míg az építés tart, ad neki az ekklésia minden esztendőben 5 köböl búzát, fuvarját, kosztját fizeti az eklézsia. A legényeknek ad az eklézsia szállást, ahol megfőzik ingyen, amire pénzt ad. Az ekklésia a munka végével Kecskemétre haza küldi. Állásokat készítenek a legények az ekklésia anyagából, napszámosokat az ekklésia ad, de a pallérnak kell vigyázni, hogy se a legények, se a napszámosok ne heverjenek. 3 esztendeig jót áll a mester és ha kár lesz, a maga költségén javíttatja. De ő ezt nem cselekedte, kevés idővel az építés után meghalván. Ugyanakkor alku tevődött a tetőzet készítésére ácsmester szolnoki lakos Tunkel Ferenccel, aki akkortájban készítette a debreceni templom tetejét. Arra kötelezte magát, hogy nemcsak a munkát téteti meg becsületesen, hanem fát és vasat is ő ád hozzá, csakhogy a kész fákat az ekklésia szállíttassa haza Szolnokról. Költségvetése 11 108 frt volt, 1810 febr. 11-én. De ez az ember hűségtelen volt, mert az átalköto gerendák nem egész szálfából voltak kifaragva, ahogy Ígérte volt, hanem két darabból voltak és azok olyan tökéletlenül voltak összekötve, hogy kevés erőltetésre az összekötésnél a gerenda vége kiszakadt, úgyhogy ezeknek megerősítésére sokat kellett az ekklésiának költeni. Azonban a templom bolthajtását Összefoglaló vasakon is nem tarthatván, a templom boltozatja végig repedt. A fiókszarufákat az anyaszarufákhoz nem kapcsokkal, hanem csak egy kis lécszeggel szegeztette; ez okozta, hogy a szél a napnyugati végen levő kerek ablakon bemenvén, a templom zsindelyezetét leszakasztotta. Ezt reparáltatni kellett az ekklésiának, és minden szarufát vaskapcsokkal meg kellett erősíteni, azon-