Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

a pap magyarul és nem deákul, mert a deák szót a paraszt ember csak úgy érti mint a kőfal..." Midőn a papokat inti hogy tanuljanak így ír: „Azt mondiak nem lehetnek mind Baclariusok (baccalauraetusok) de csak tanúihatnának annyit, taníthatnánk is a mennyi az üdvességre szükséges. — Nincs mivel könyvet venni mondják: Maga vagyon mit inni a Corcyoman; maga vagyon mivel hath-subaat, avag Purpián köntöst vennyek. Ha tudatlan hagyjon békét a papságnak, mint a ki tsordát fogadott, ha vak is sánta is hagyjon békyt neki, ne tegyen kárt a sok jámbor marhájába..." Még egy példát: mikor arról beszél, hogy a Szenteket hiába hívjuk segítségül, mert azok nem hallják könyörgésünket, így ír a többek között: „Azért, hogy mondatik, hogy az Apostolok 12 székbe ülve ítélik az Izraelt, nem következik hogy mindent tudnak: mert ha a Wáradi Bíró nékem bírrám volna, nem követekzik abból, hogy Ő mindent tudjon, es valahol vagyok én, vagy Pewspökiben, vagy Biharon, hogy én azokról a helyekről Wáradra szólljak a Bírónak, mert csak nem hallja azt a Waradi Birro. — így te e földön, a Szentek a Menny Országba vannak, nem beszélhetsz véllek. Csak az Úr Istenben, és az ű fiába vessük hát reménységünket. A Szenteket becsüljük, emlékezzünk meg róllok, példájokat kövessük, de ne könyörögjünk azoknak. — A ki ahoz beszéli a ki vélle nints és beszédét nem is hallhatja: vagy részeg, vagy bolond..." így gondolkodott és így írogatott a mi Ozoraink. III. író volt vidékünkben Szikszói Fabricius (Kovács) Demeter. Volt ő gyulai iskolamester. Szép deák verseket írt ő, melyekben a gyulai iskola egyik kedves patrónusát Massai Imrét áldott emlékezetben hagyta. Kinyomtatódtak ezek 1563-ban. IV. Gyulai János, gyulai születésű. Kezdette tanulását a hazájában, tanítója lévén Kovács Demeter. Akadémiákról hazajővén lett debreceni sholamesterré. Ez is jó poéta volt. Mikor Félegyházi Tamás az Újtestamentomot magyarra fordítva kiadta, ennek dicséretére szép verseket írt 1568-ban. V. Szegedi Kis István, született Szegeden. Tanulását kezdette a hazájában, folytatta Lippán, onnan ment Krakkóba, onnan Wittembergába, ahonnan doctori titulussal tárt vissza. Tanított vidékünkben Gyulán és Békésen mind az iskolában mind a templomban. Az iskolákban pedig ebben az időben nemcsak gyermekek jártak, hanem nagy emberek is, mint erről emlékezik tolnai pap és tanító Eszéki (Zigeri) Imre, Wittembergába Flaciushoz 1549-ben írt levelében, eképpen: „Tolnám redux novam aperui scholam: iam in hac schola nostra plus minus 60 scholares numerantur, ex plebe autem auditores circiter 500.

121 — Ezen derék földinknek viszontagságokkal teljes életét, nyomtatásban kijött munkáit oda feljebb előadtam, hol azt meg lehet olvasni, s képét is lerajzoltattam. VI. Balzarati Vitus János, ennek is az élete feljebb le van írva. Nyomtatásban