Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KORMOS LÁSZLÓ: KIS BÁLINT, A REFORMKORI TUDÓS - A tanítás és továbbtanulás alkalmai

ott. A magyarországiak 20%-a Debrecenből került ki. Amikor 1795-ben a Helytartótanács megtiltotta a hollandiai, a svájci és a porosz egyetemek látogatását, csak a protestáns theologusok mehettek külföldi egyetemre. Mivel Jénában 1794— 1799 között Fichte professzor tanított, az Udvar nehezményezte, ha valaki Jénába útlevelet kért. Fichte működése alatt ugyanis a kantianusi filozófia tért hódított és Fichtét veszélyes tanítónak tartották, ezért Jéna is felkerült a tiltott egyetemek listájára 1800-ig.

18 Kis Bálint több debreceni diáktársával együtt a tiltás ellenére Jénába ment, függetlenül attól, hogy a királyi kancellárián az a vád terjedt el, hogy a kiengedett protestáns diákok a deizmus és socianizmus szelleme felé hajlanak. A XVIII. század végén Jénában voltak: Bod Péter, Jenéi Sámuel, Tóth Pál, Teleki Sámuel, Szentgyörgyi Dániel. Ott tanult Márton József, aki Bécsben a magyar nyelv tanára lett és Kerekes Ferenc professzorral levelezett. Kis Bálint is ott van a tanuló és lakótársával, Tatai Andrással és útitársával, Alvinczi Mihállyal együtt, amikor a magyarországi diákok befolyást gyakorolnak és vezető szerepet visznek a többi nemzetiségek között az egyetem nemzetközi szellemtörténeti irányzatában. A jénai egyetem tudományos folyóirata számot ad erről 1953/54. évfolyamában.

19 Kis Bálintot jénai tartózkodása alatt kétirányú befolyás érte. Egyiket a profeszszorok óráin nyerte, a másikat a diákokkal és a diákközösségekkel való találkozásokból merítette. Önéletrajzában felsorolta professzorait is, akiknek óráit szorgalmasan látogatta. FICHTE mellett tanítója volt PAULUS, a bibliai kor litteratusa, a bibliamagyarázó, később heidelbergi professzor. ILGEN a keleti nyelvek professzora. Járt GRIECHENBACH, NIEDHAMMER, HÜTELAND és LODER professzorok óráira. Maradandó hatást azonban Fichte gyakorolt rá, aki éppen abban az évben adta ki alapvető munkája: „Grundlage Kritik aller Offenbarung" folytatásaként: „System der Sittenlehre nach Principien"-t.

20 Tanúja volt a nagy hatású profeszszor körül folyt úgynevezett ateista-pernek, amely miatt Fichtének 1799-ben távoznia kellett a tanári karból. Fichte tanításának központjában a természetjog és az általános jog állott. Munkájában meghatározta az állam feladatát és kimondta, hogy a jog a külső magatartás szabályozására szükséges, az erkölcsi magatartás az akaratra vonatkozik. A természeti jog ennek az erkölcsi életnek az előfeltétele. Kis Bálint Fichte tanításának hatása alá került, munkáiban e hatás nyilvánvaló. Átélte a jénai egyetem intézményeinek alakulását is, melyek ott tartózkodása előtt sorjában jöttek létre: A német diákegyesület és irodalmi társaság 1793. július 14-én bontott zászlót. A Gazdaságtörténeti Intézmény 1796-ban a német gazdaságok fellendítését tűzte ki célul. Magával hozta hatását a gazdasági eszközök, a vaseke, a malom, a tolókasza és cséplőgép szerkesztéséhez. A jénai diákok baráti társasága 1798. február 28-án alakult meg, annak szabályzatát megis-