Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - III. KÖTET

LELKÉSZEK KÖTELESSÉGEI A papok kötelességei voltak: a közönséges istentiszteletnek illendő módon való véghezvivéséről gondoskodni, a szentvacsorát kiszolgáltatni, a kisdedeket megkeresztelni, az új házasokat összeesketni, a háborgó házasokat megbékéltetni, vagy elválasztani, a bortánkoztató életűeket az ekklásiából kirekeszteni, vagy abban poenitentia tartókat ismét bevenni, betegeket vigasztalni, vélek és érettek a templomban imádkozni, a halottaknak is az utolsó tisztességet megadni, az iskolákra, az abban lévő tanítókra és tanulókra vigyázni, a tanítóknak illendő tartásokról gondoskodni, az ekklésia javairól, protocollumairól, pecsétjéről, úrasztalához való készületéről, jövedelméről és költségéről gondoskodni. Ezen kötelességeiket micsoda környűállások közt vitték véghez vidékünkben a lelkipásztorok, azoknak világosításul szolgálnak a következő jegyzések: Az Isteni tiszteletről, s idejéről Nem volt ennek törvényesen meghatározott ideje, a Helvét Confessióban is csak ez mondódik: „Quaevis ecclesia sibi certum tempus ad preces publicas et evangelii praedicationem delegat."

85 — Innen némely ekklésiákban hétköznapokon mindjárt a nap feljövetelekor tartották az istentiszteletet, este naplementekor, hogy a dolgozó emberek is a könyörgésen megjelenhessen. Másutt a nap feljötte után egy-két órával 6—7, télen 8 órakor, délután pedig télen 2 órakor, nyáron 3 órakor, másutt 5—6 órakor. Vasárnap és ünnepnapokon mindazáltal mindenkor későbben tartódtak, mint hétköznap. Délben 12 órakor csak a közönséges böjti napok idején és különösen nagypénteken szokott lenni istentisztelet, amikor könyörgés tartatott, a Krisztus szenvedésének históriáját a kántor sok keserves óbégatásokkal, mesterséges cikornyázásokkal szokta elénekelni, melyért adtak néki egy kakast és egy kulacs bort, melyet éneklés közben megivott, de ez a szokás 1760 táján eltöröltetett. Éjjel pedig csak karácsony éjszakáján szokott istentisztelet lenni. Még szentesi prédikátor Pápai Ferencről íródik, hogy karácsony éjsza-