Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET

kéri, hogy a rectora exmittáltasson, nem engedődik meg, az ekklésia sem állott reá, nem lévén annak fizetésére fundusa. 1818. március 11-én Dobozon volt gyűlés. A makói presbyterium a rektort Kovács Jánost, és Kántor Újvárosi Mihályt a senior tudta nélkül kiteszi hivatalából, de amelyben ejtett hibáján észrevévén, bocsánatot kér, melyet meg is nyér, az efféléknek ezután leendő eltávoztatására intődvén. Békési prédikátor és assessor Zilahi János hivatalát elhagyván, helyébe szentesi professzor Sípos József ajánltatik, és el is fogadtatik. Gyomáról Kollát Mihály Vásárhelyre vitetett prédikátornak, helyére rendes prédikátornak ajánltatik Zilahi János volt békési prédikátor, Molnár János zeréndi prédikátor, és academicus Dávidházi Sámuel, választják az utolsót. Peregi prédikátor Németi Sámuel Vadászra rendelődik. Peregre pedig öcsödi káplán és tanító Nagy József rendelődik. 1819-ben Gyomán tartatott gyűlés február 25-én, melyen a hites tractualis tagokon kívül minden ekklésia prédikátora és deputatusa jelen volt, különösen erre meghívattatván. Ez a gyűlés nevezetes volt arról, hogy ebben olvastattak fel a superintendentia által a múlt esztendőben tett újítások, melyekre nézve véleményét a tractus előadta, és a superintendentiára beadni rendelte. A tractusok új felosztásának ellene mondott minden jelen volt deputatus azért, mert nincs arra semmi helyes ok, hogy ezen régtől fogva egy társaságban élt ekklésiák elszaggattassanak, a sokféle jurisdictiók az új osztás által felmaradnak, a visitatio csak annyi idő alatt eshetik, a communicatio nem lesz könnyebb, sőt a számtalan gyanúra nézve még bajosabb. A világi assessorokról mostani canonokban semmi szó sincs, ezt változtatni „nec per Regias Resolutiones"

70 nem lehet. — A budai canonok pedig nincsenek a király által confirmálva, azt mégis ususba venni veszedelmes következésű munka lenne. A superintendentiának canonok szerént kell igazgatni, ezek ellen rendeléseket tenni kötelességek határán kívül van, és ez által subordinatusainak mutat utat az engedetlenségre. Az új voxolás a szabad tetszés szerént való voxolásnak természete ellen van, a canonok a papoknak adják a voxolás jussát, de azok is esmérik az individuumokat. A superintendentialis gyűléseknek most egy, majd más helyen való tartását (Forum ambulatorium) nem látja jónak a tractus. Debrecen centrális hely, vásárkor sokan összegyűlnek ott, ott van a superintendentia archívuma, ott a gyűlés ezután is legalkalmatosabban eshetik. Az agentialis alamisna hogy egészen a superintendentia cassájába küldődjön, nem hagyja helybe a tractus, noha a bodrogkeresztúri gyűlés azt végezte légyen is, mely előttünk canonná nem lett, annyival inkább hogy abban egy superintendens sem volt jelen, csak az urak szüret alkalmatosságával tartották — és hogy szokás lett volna tractusunk régi protocollumában arról egy szó sincs. — Ha a communiókori publicatiót a superintendentia egészen elveszi, úgy szinte fél