Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET
1762. június 8, 9, és 10. napjain az egész superintendentia igazgatására szükséges rendeléseknek kidolgozására kinevezett küldöttség munkái a tractusok espereseinek, vagy az ő képekben megjelenteknek, a főcuratornak, s több concuratoroknak, coadiutoroknak s patronusoknak jelenlétekben a Debrecenben tartott superintendentialis gyűlésen felolvastattak, helyben hagyódtak és publicaltatni rendeltettek. Ezen rendeléseknek nevezetesebb részei ezek: A superintendens köteles megtudni, miképpen jár el az esperes hivatalában. Az esperes pedig minden esztendőben tartozik számolni a tractus állapotjáról az egész superintendentiának. A superintendens fizetése 150 Rfr., az esperes diurnuma, mikor gyűlésre megy 1 Rft., ami az agentialis publicatióból bejön, mind bé kell adni. A papságra menendő ifjak elvégezvén iskolai pályájokat, testimoniumaikat mutassák bé a superintendensnek, aki azokat megvizsgálván rövideden megcenseálja, és ha a papságra alkalmatosnak ítéli, ajánlja az espereseknek, az esperes a tractuale consistoriumon a theologiából, confessióból megcenseáltatja, könyveit megnézi, ilyen módon a szent hivatal folytatására kibocsátja, meghagyván néki, hogy manuum impositióra a superintendentialis gyűlésen megjelenjen. A superintendentiák közt az egyetértést fel kellett tartani. Coadiutorokat kell választani, akiknek ,,decisivum votumok in ecclesiasticis nincsen, hanem csak consultorium" 61 . Hét assessornál a tractuson több ne légyen, ezeknek adjon ebédet a pap egyszer vagy kétszer, mely három tál ételből álljon, és minden személyre adódjon egy icce bor. — A belső emberek gyámoltalan özvegyeikről, árváiknak taníttatásokról gondoskodjon az esperes, ne engedje koldulni, hanem a papok által segíttesse. — Minden esztendőben visitálja meg az ekklésiákat nótáriusával együtt. Elsőben is nézzék meg a prédikátor könyveit, ágendáját, prédikációit, s könyörgések, és ha homályos kifejezések vannak benne, intsék annak eltávoztatására. Nézzék meg a papok és papnék ruháit ha illendők-é? Továbbá nézegessék meg a templomot, az Úr asztalához, s keresztséghez tartozó szentedényeket, ruhákat, ha tisztán tartatnak-é? Tudakozzák meg a prédikátortól, járnak-é hallgatói a templomba, micsoda bűnre hajlandók, intik-é őket azoknak eltávoztatására? Hogy neveli gyermekeit, hogy ruházza? Azt is tegyék kérdésbe, a tanítók hogy viselik magokat? Az ekklésiának és iskolának népességét fel kell jegyezni. Meg kell mondani, hogy az úrvacsorájától maradt kenyeret vagy maga házanépével fogyassza el, vagy olyan szegényeknek adja, akik éltek az úrvacsorájával. — Ha a kenyér vagy bor elfogyna és más vitetnék bé, az úrvacsorája szereztetési formáját újra el kellene mondani. — Ha betegekhez hívódnak, intsék azokat, hogy az ekklésiának s collégiumnak testáljanak — és hogy minden jöttment embert katedrára ne bocsássanak. Az ekklésia elöljáróit tudakozzák meg, ha eljár-é a pap hivatalába, tanításait az ünnepekhez s alkalmatosságokhoz szabja-é, nem mond-é nagyon hosszú kö-
