Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET

van, úgy hihetőnek látszik, hogy a legelső gyűlések ezen mi vidékünkben vagy Tornyán vagy pedig Szenttornyán, amely elpusztult helység, tartódhattak. És hogy Torona vagy Tornya ebben az időben nevezetes város volt, abból hozzá vethetni, hogy 1520-ban a csanádi püspökség három esperességekre osztódott t. i. Tömösvárira, Toronaira és Sebessire, az akkori szokás szerént mindenik egy-egy nevezetes városról vévén nevezetét, mint azt láthatni a Tudományos Gyűjtemények 1833. esztendei IV. darabjában előadott donationalisban, melyet Bolyka Bálintnak adott Lajos király 1520-ban in Festő Assumtionis Mariae?

1 A másik félhez áll superintendens Budai Ézsaiás Magyarország Históriájában azért, mert ezek nyilván írják, hogy a gyűlés Tornán volt, és lehetett is ott tartani gyűlést, mert ezt a Mágócsiak bírták, akik pedig reformátusok voltak, noha még ekkor Tornát nem bírták a Mágócsiak, hanem bírta a Patolcsi família, nevezetesen akkor Patolcsi Boldizsár, Patolcsi Annának az idősb Mágocsi Gáspár feleségének testvéröccse. Ettől a Patolcsi Boldizsártól, mivel a Ferdinánd ellen Ferenc testvérével a gyulai kapitánnyal s másokkal 1554-ben támadást akartak indítani, Erdélyben az Izabella részére, Dobó István erdélyi vajda által elfogattatván, elvette Ferdinánd minden jószágát és azután Ferdinándtól pénzen vette meg Tornát az ifjabb Mágocsi Gáspár 1560-ban. Mivel mindazáltal a Patolcsiak mindnyájan buzgó reformátusok voltak, az ő birtokokban lévő Tornán is tartódhattak synodusok bántódás nélkül. Mindenik vélekedést lehet hát helyben hagyható okokkal támogatni. Melyik légyen mindazáltal e kettő közül valósággal igaz, azt a következő idő, ha világosítást találhat reá, fogja meghatározni. Különben mivel ezen gyűlésekről sem azt nem tudhatjuk, kik voltak benne jelen, sem azt, mit végeztek — azon kívül amit már fentebb kiírék — innen ezen gyűlés helyének tudása egyebet nem használhat, hanem csak azt, hogy már ott, ahol ez a gyűlés tartatott 1549ben szélesen kiterjedhetett a reformáció. Úgyde, hogy e mi tractusunknak nagy része már akkor azt bevette, nevezetesen minden kisebb-nagyobb földesurak már ekkor reformátusok voltak, azt különben is tudjuk. Jelen voltak a mi vidékünkből való lelkipásztorok a debreceni generális synoduson 1567. esztendőben, amikor a Helvetica Confessiónak bevételét nevek aláírásával megerősítették. Két esztendővel ezután 1569-ben a váradi synoduson, melyet Zápolya Zsigmond hívott össze a Dávid Ferenc és Blandrata György Szentháromság felől való hibás vélekedéseknek megvizsgálására és megítélésére jelen voltak e mi vidékünkbéli papok közül heten, senior Szegedi Lőrinccel, és az orthodoxa tudományt nevek aláírásával megerősítették. Jelen voltak e mi vidékünkből az 1589-ben makói prédikátor és esperes Pankotai János előülése alatt a Körös-Marosközi districtusban tartott synodusban, melyben disputáltak de Ministerio Ecclesiastico,

52 mint előadja Szathmárnémeti Mihály a Dominicainak élőbeszédjében. Hihetőképpen alkalmatosságot szolgál-