Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)

KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET

„Sigillum. Ecclesiarum. Ungaricarum. Cis-Tibice." iZ Ez a pecsét úgy látszik még 1577-ben készült, mely 77 felül, fel van jegyezve. Jobb felől áll, valami hegy alatt egy zászlós bárány, a bárány példázza az Istennek ama bárányát a Jézus Krisztust, a zászló a sereg vezérlésének a jele, a sereg példázza a Krisztust követőket. Ezt a zászlós bárányt II. András király verette elsőben a pénzére, midőn Jérusálembe zarándokoskodott. Ő utána azok a városok metszették pe­csétjekre. kiket szabadsággal megajándékozott a király, mint Debrecen, Szeged, Korpona. A Debrecen városa pecsétjének mostani formában való rendelését, melyen nap, főnix, korona, és zászlós bárány látszik, 1600-ban II. Rudolf király intézte el. Pálmafát pedig 1693-ban I. Leopold adott hozzá. Bal felől látszik superintendentiánk pecsétjén kettős felleg, mely egyrészről tudatlanságot, babo­nát, másrészről az emberi fundamentom nélkül való vélekedéseket, és terhes cere­móniákat példázza. Az ezen fellegek alól felemelkedő nap pedig az evangyéliom világa feltetszése által okozott reformációt: középen van felül a mindenek Attyát példázó világosság, alatta a Szent Lelket ábrázoló galamb, az alatt ismét a Jor­dánban Keresztelő Jánostól megkeresztelt Jézus, mely által az adódik elő, hogy a Tiszán innen lévő superintendentiához tartozó ekklésiák az egy Istenségben lévő Szent Háromságot hiszik, és különböznek az unitáriusoktól, kik 1577 táján Er­délyben, a tömösvári Bánátban és Baranyában nagyon elterjedtenek vala. Unga­ricáknak, magyar ekklésiáknak neveződnek pedig a superintendentia pecsétjén, a Tiszán innen lévő ekklésiák azért, mert már akkor minden igaz magyarok be­vették vala a reformációt ezen a részen, ahonnan megjegyzi consiliarius Szírmay, Zemplén vármegye históriájában, hogy 1590 és 1600 táján költ írásokban, melyek a Zemplén vármegyei archívumban feltaláltatnak, ahol a vallásról van szó a re­formáta vallás mindenütt magyar vallásnak, a kathólika pedig pápista hitnek ne­veztetik. 43 Tiszántúl lévő superintendentiának attól fogva neveződött, amikor Magyar­ország diaetaliter négy részre osztódott, t. i. Dunántúl, Tiszántúl és Tiszáninnen való kerületekre, és Erdélyország e mi részünktől elválasztatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom