Gilicze László - Kormos László: Kis Bálint: A Békés-bánáti református egyházmegye története - Dél-Alföldi évszázadok 5. (Békéscsaba - Szeged, 1992)
KIS BÁLINT ÁLTAL KÉSZÍTETT MUNKA KÉZIRATBAN ÖSSZEÁLLÍTOTT TELJES FOGLALATJA - II. KÖTET
„Sigillum. Ecclesiarum. Ungaricarum. Cis-Tibice." iZ Ez a pecsét úgy látszik még 1577-ben készült, mely 77 felül, fel van jegyezve. Jobb felől áll, valami hegy alatt egy zászlós bárány, a bárány példázza az Istennek ama bárányát a Jézus Krisztust, a zászló a sereg vezérlésének a jele, a sereg példázza a Krisztust követőket. Ezt a zászlós bárányt II. András király verette elsőben a pénzére, midőn Jérusálembe zarándokoskodott. Ő utána azok a városok metszették pecsétjekre. kiket szabadsággal megajándékozott a király, mint Debrecen, Szeged, Korpona. A Debrecen városa pecsétjének mostani formában való rendelését, melyen nap, főnix, korona, és zászlós bárány látszik, 1600-ban II. Rudolf király intézte el. Pálmafát pedig 1693-ban I. Leopold adott hozzá. Bal felől látszik superintendentiánk pecsétjén kettős felleg, mely egyrészről tudatlanságot, babonát, másrészről az emberi fundamentom nélkül való vélekedéseket, és terhes ceremóniákat példázza. Az ezen fellegek alól felemelkedő nap pedig az evangyéliom világa feltetszése által okozott reformációt: középen van felül a mindenek Attyát példázó világosság, alatta a Szent Lelket ábrázoló galamb, az alatt ismét a Jordánban Keresztelő Jánostól megkeresztelt Jézus, mely által az adódik elő, hogy a Tiszán innen lévő superintendentiához tartozó ekklésiák az egy Istenségben lévő Szent Háromságot hiszik, és különböznek az unitáriusoktól, kik 1577 táján Erdélyben, a tömösvári Bánátban és Baranyában nagyon elterjedtenek vala. Ungaricáknak, magyar ekklésiáknak neveződnek pedig a superintendentia pecsétjén, a Tiszán innen lévő ekklésiák azért, mert már akkor minden igaz magyarok bevették vala a reformációt ezen a részen, ahonnan megjegyzi consiliarius Szírmay, Zemplén vármegye históriájában, hogy 1590 és 1600 táján költ írásokban, melyek a Zemplén vármegyei archívumban feltaláltatnak, ahol a vallásról van szó a reformáta vallás mindenütt magyar vallásnak, a kathólika pedig pápista hitnek neveztetik. 43 Tiszántúl lévő superintendentiának attól fogva neveződött, amikor Magyarország diaetaliter négy részre osztódott, t. i. Dunántúl, Tiszántúl és Tiszáninnen való kerületekre, és Erdélyország e mi részünktől elválasztatott.
